A Kazár és Askenázi között mi a különbség?

A kazárok egy külön nép voltak, melyek államvallássá tették a zsidó vallást, de én úgy tudom, hogy ők ezt önkényesen csinálták, tehát sokuk nem volt zsidó.

A kazároknak etnikailag nincs közük a zsidókhoz.

Az aksenázi pedig a zsidó vallás egyik ága, pont úgy, mint az ultra ortodox zsidók, vagy a szefárdok.

A kazár egy török nyelvű nép volt a mai Ukrajna és délnyugat Oroszország területén. Anno a kazárok uralkodója és annak egy köre felvette a zsidó vallást, és államvallássá tette, és itt jön képbe az askenázi zsidóság is, ugyanis:

"Elterjedt nézet, hogy a zsidó vallás nem volt térítő vallás, a valóság ennél árnyaltabb. Az 1. évezred vége felé két irányzat alakult ki a zsidók között. A „spanyol” szefárdok mereven ellenezték a térítést, míg a „francia-német-kijevi” askenázik inkább pártolták."

Tehát az askenázi zsidók azok a zsidók, akik pártolták a térítést, hogy a zsidó vallásnak még több követője legyen. A szefárdok meg nem akartak senkit sem betéríteni.

A kazároknak alapba nincs közük a zsidósághoz, csak a vallást vették fel valamennyien (nem mind), sőt, leginkább csak az uralkodó réteg volt zsidó vallású, az egyszerű emberek nem vették fel. Szóval nincs "faji" különbség, mert a valláson kívül nem volt sok közük egymáshoz.

A zsidóság alapba szétszóródott Európa területén, míg a kazárok egy nomád nép voltak, melyek a Fekete-tengertől északra telepedtek le, és alakítottak birodalmat.

A három izraelita ág között a legnagyobb létszámú askenázi zsidóság etnikailag héber-török kuzárita ezek a "javeita kuzárok" utódai.

A történelmi kazárok legrégebbi ága kusánok annak a része ami indáiban maradt és nem vándorolt a későbbi kidárita területekre ezek Gujar (Gudzsar) térség névadói. Ezek a kusánok etnikailag indo-árja elemekkel keveredtek a Gupta Birodalomban, Heftalita Kaganátusban. Majd a heftalita nyugati irányú vándorlás közben több hullámban elérkeztek közép-Ázsiába majd a Volga térségébe ahol mit az eltürkösödött kazárok. Mint nyelvileg, etnikailag (arisztokrácia) és kulturálisan is türk nép. A "bolgárok-kor" végett vetve államot alapítottak annak alapjaira, Kazár Kaganátus (gör., Kazária - Kazárország) néven.

Egy káliz és kazár katonákból álló csoport miután Bulán nevű vezérük hatalomra került, hogy kiszorítsa a muzulmán kazárokat akik nagyobb politikai hatalommal rendelkeztek, meggondolatlanul felvette a judaizmust. Ekkortól kezdett kialakulni a hébet-török askenázik, - "ábrahám igaz magjai". Maguk a kazárok több vallásúak voltak a "jahveiták" kisebbséget képeztek hatalmi térnyerésük után is. Askenázik lényegében elhéberesedett indóiráni-török nép, bár azt tagadják mivel ellentmond a klerikális nézeteikkel, nem tudnak szembesülni történelmükkel sajnos.

Kazár Kaganátus folyamatos gyengülése és a kuzárita agresszív judaizácioja miatt a kazárok több hullámban menekültek a Abbászida Kalifátus, Magyar Törzsszövetség, Besenyő Kaganátus, a volgai bolgár államba, Bizánci Birodalom, és russz fejedelemségek területére. Ezért vakkan kazár néven vagy ennek módosult alakjában helységnevek ezekben a térségekben. Míg maguk a kuzáreusok (kauzáriták) később menekültek nyugati felé mint zsidók.