Az óegyiptomi (azon belül óbirodalmi) építészek hogyan hordták a köveket az építkezésekre? Előre bocsátom, hogy nem hiszek az idiotisztikius UFO-összeesküvésekben. A tudományos válasz érdekel.

Pár éve hallottam vagy olvastam hogy nemrégiben a régészek talpfákat és ezek körül vezetőfákat találtak.

Ebből arra következtettek hogy egyféle sínrendszert építettek, amit olívaolajjal locsoltak be.

Ezeken az olajos talpfákon csúsztak a kövek.

A talpfákra merőleges vezető fák azt akadályozták meg hogy lecsússzon oldalirányba a kő a az így kijelölt útjáról.

Szóval tévhit hogy a homokon húzták, egyszerűen túl nagy lett volna az ellenállása.

Másrészt az is tévhit hogy hengeres rönkökkel szaladgáltak és mindig elé rakták amit már elhagyott a kő.

Továbbá van két érdekes piramisépítési elmélet is ha az óegyiptomi téma érdekel.

Mindkettő a külső rámpa ellen szól. Ami szerintem sem lett volna logikus, ugyanis bármilyen külső rámpához a piramisénál kétszer nagyobb tömegű föld/homok és támfa kellett volna!

Az elméletek:

1) Eleve úgy rétegezték a piramist hogy azon belül spirálisan egy belső rámpa alakuljon ki. Tehát odabent húzták föl a köveket. A csúcsot pedig egy fa állványzatra emelték fa emelőkkel. A fa állványzatban homok volt ez tartotta a csúcsot addig a helyén amíg a csúcs alatti részt körbe nem rakták az utolsó sor kővel. Ekkor kihúzták a "dugó" a homok kifolyt és a csúcs szépen ráereszkedett az utolsó sorra. Ezután tovább hordták a köveket a belső rámpán fölfele, de már csak azért hogy betömjék ezt az üreget.

2) Amikor a piramis alapja kész volt a legszélén lévő köveket rakták le először, de olyan szorosan hogy víz ne tudjon kifolyni közöttük. (lehet hogy tömítőanyagot is használtak, ezt még kutatják)

Amikor ez kész volt telehordták bőrszütyőkkel vízzel, hogy egyszerűbb legyen valószínű megvárták míg kiáradt és ezért jóval közelebb volt a Nílus!

A jól ismert félköríves nádhajót építettek, de jó nagyot, ebből helyeztek legalább kettőt erre a medencére. (vagy többet is)

A nádhajó orrán kötél volt. Oda állt a külső szélhez és a rajta lévő 50 ember az orrba ment a hajó lebillent, kint rákötötték a követ. Ekkor a hajón lévő 50 ember a hajó másik végébe ment és a kő fölemelkedett. A kb derékig érő vízben álló emberek pedig oda tolták a hajót emberestül kövestül ahova kellett. Ekkor előrebillentették és a kő a helyére került. Mivel a hajó a medencébe is helyezett el köveket a vízszint is emelkedett úgy ahogy a piramis magassága nőtt, tehát a víz is ment fölfele, mert a belehelyezett kő kiszorította. Csak ritkán kellett utána pótolni.

A magasabb szintekre is följuthatott így a kő csak 2 hajó kellett hozzá melyek egymás mellett billegtek mindig a fölbillenővel húztak egy kicsit a kövön aztán átkötötték a kötelet a másikra, míg az előző húzó visszabillent.

Sajnos egyik elmélet sem magyarázza meg hogy a külső mészkőburkolat aztán hogyan került föl. A hajósnál a homokkőkockákkal egyszerre meg lehetett volna építeni.

Viszont a csúcsnál bajban lettek volna.

A Belső rámpásnál meg a külső burkolat a problémás, hacsak benti fölhordás után kötelekkel nem eresztették a helyére, és csak ezután fejezték be a csúccsal az említett módon.

Mindkettő működhetne a valóságban.

Sajnos nem.

Csak ezt dobta a gogli:

[link]

öööhm valami rémlik, hogy valami amerikai csóka a hátsó kertjében összerakott valami daruféle eszközt amivel képes volt kőtömböket mozgatni (persze araányaiban)

ez inkább a kövek emelgetéséhez és elhelyezéshez kapcsolódik...linket nem tudok most sry

https://www.youtube.com/watch?v=uYQBDhkBfr0

Egyébként erre a kérdésre általánosan nem lehet felelni, mert attól függ mekkora kövekre gondolsz. A kisebbeket kézben vitték, ismerték a saroglyát, illetve nagyobb terhek mozgatásához valószínűleg szánt és sok munkást használtak. Erre vannak tárgyi és képi bizonyítékok is.. Az ilyen nagyobb terheknek előre kiépített útjaik voltak, hosszabb távon pedig hajón szállították őket két távoli város között.