Miért változott így meg a "helyzet"? (ókori kelet vs. Nyugat. )

Igazából értelmetlen a kérdés, mert olyan dolgokat hozol össze, amiknek igazából nincs közük egymáshoz.

A Nyugat fejlődése egy külön téma, és az ázsiai nomád birodalmak is egy külön téma. Most arra vagy kíváncsi, hogy a Nyugat hogyan lett expanzív és hódította meg a világot, vagy arra, hogy az ázsiai nomád birodalmak miért buktak el? Mindkét kérdés érdekes, és megvan a maga magyarázata a dolognak, de a kettő között nincs olyan sok összefüggés. (Pl. a Nyugat miért ne emelkedhetett volna fel attól, hogy Ázsiában nagy nomád birodalmak jöttek létre? Nem értem a logikát a gondolkodásodban)

Erőszakkal területet szerezni az egy dolog, megtartani az más.

A magyarok rettegésben tartották nyugatot, ezért volt sorsfordító Augsburg...

Azért a törökökre se kell mindent fogni, Nyugat-Európában is voltak sokáig tartó és véres háborúk (százéves háború stb.), illetve olyan pestisjárványok, hogy sok helyen a lakosság fele odalett (Angliának a lakossága 1300-ban 4 millió volt, 1485-ben 2 millió). A Német-római Birodalomban a harmincéves háborúban a német lakosság fele elpusztult (1618-1648). Szóval ne higgyük már azt, hogy Nyugaton kolbászból volt a kerítés, mi meg úgy szenvedtünk, ahogy senki más. Mert így beállítani a dolgokat kicsit túlzás.

Az, hogy a Nyugat fejlettebb volt, bele volt "kódolva" az ottani társadalmakba, mert egyrészt kevésbé voltak mezőgazdasági területek, hanem inkább a kereskedelem és a városiasodás játszott egy idő után fontos szerepet (és egyéb dolgok, mint pl. Angliában a juhtenyésztés, ami a földművelés helyett legelőket követelt meg). A lényeg, ilyen és még más egyéb tényezők miatt is Nyugaton lebomlott a feudalizmus társadalma, és ehhez járul még Amerika felfedezése és a gyarmatosítás kezdete is. A kereskedelem, pénzforgalom, városiasodás, a kapitalizmus megjelenése az, ami a Nyugatot felemelte.

Keleten viszont ezek a folyamatok nem alakultak ki, mert mi maradtunk a földművelésnél, sőt, mi láttuk el Nyugatot is élelmiszerrel (Lengyelország, Magyarország, Balti-térség stb.), így nálunk konzerválódott a jobbágy-földesúri viszony. Ehhez képest a török jelenléte csak hab volt a tortán, hozzájárult a lemaradáshoz, de Magyarország társadalma már a török jelenlét előtt konzerválta a feudalizmust.

Nálunk minden tényezője hiányzott annak, hogy utolérjük a Nyugatot a fejlődésben (városok és polgárság hiánya, fejlett ipar, fejlett kereskedelem hiánya, földrajzi felfedezések hiánya, nem bomlott le a feudalizmus stb.).

Jó persze, szokták mondani, hogy Nagy Lajos és Mátyás király idején elég fejlett és erős volt az ország, majdnem utolértük a Nyugatot, ami igaz is, viszont a fent felsorolt tényezők hiányában ez az eredmény nem lehetett tartós. A Dózsa-féle parasztháború után olyan törvényeket hoztak, amik konzerválták a jobbágyságot nálunk (megtiltották a költözködésüket, megerősítették a földesurak pozícióit), tehát már a török-kor előtt, 1514-ben megpecsételődött nálunk a lemaradás, ezt hívják egyébként szakszóval "második jobbágyságnak". Ebben az időben Nyugaton már megjelentek a kapitalizmus csírái, a század végén Németelföldön már kifejlett bankrendszer volt(kapitalista kereskedőtársaságok stb.). Magyarország ettől már ekkor évszázadokra el volt maradva. És 1526 még csak ezután következett...