Magyarországnak is volt másik neve? Hogy hívták 300,500 vagy 700 évvel ezelőtt?

Ez érdekes kérdés, mivel nagyon sokáig a magyar nyelv nem volt hivatalos. Erdélyben szerepelt Magyar Királyság / Magyarország a hivatalos iratokban.

Nálunk Regnum Hungariae illetve Hungaria (latin), valamint Königreich Ungarn illetve Ungarn volt a hivatalos megnevezés, majd csak egészen sokára a Magyar Királyság.

A kiegyezés után pedig nem teljesen hivatalos megnevezés volt a Transzlajtánia (magyarosabban Lajtántúl) illetve a Szent Korona Országai (ez a kifejezés a középkorban alakult ki, de újra felfedezték). Ez utóbbi kettő egyébként inkább földrajzi fogalom szerintem...

Katolikus körökben pedig a Regnum Marianum (Mária országa) megnevezés is létezett.

Ahogy az első és a második válaszoló mondja.

Spanyolországot hívták már Hispániának, Ibériának, de Kasztília ugyanolyan régió csak, mint pl. Galícia, Szevilla, vagy még húsz másik.

Szent Korona Országai = nem véletlen a többes szám!

Nem csak Magyarországot jelentette. Horvátország, Dalmácia, Erdély, Fiume, 1916-től Bosznia. Érdemes megnézni a középcímert a Lánchíd budai részénél, a hegyoldalban.

Ezért is hülyeség 100%-osan árpádsávos, vagy 100%-osan trikolór színezéssel ábrázolni a Kárpát-medencét: évszázadok óta laknak itt nem magyarok is (főleg a horvát-magyar kiegyezés fontos, ja, hogy erről nem is tanítanak semmit a középiskolában), akikre sértő, hogy piros-fehér-zöld a részük, miközben Horvátországban nem nagyon laknak magyarok. És nem arra célzok, hogy a Felvidéket ábrázoljuk a szlovák trikolórral, nem, csak arra, hogy a nacionalizmusnak semmi köze "Nagymagyarországhoz", ami ebben az elnevezésben nem is létezett 1920 előtt.

Szent Korona Országai! Többes szám! Több ország!

Annyi kiegészítést tennék, hogy az értelmiség-elit részéről a 15. század óta meglévő elnevezés Magyarországra Pannónia, az egyik első ilyen fecske Csezmiczei János volt, aki nevét Janus Pannoniusra latinosította, vagyis Pannóniai (magyarországi) János/Janusra. Illetve a középkori magyarországi zsidóságnak volt egy sajátos elnevezése Magyarországra: Hágár országa. De egyik sem volt hivatalos elnevezés.

Kasztília pedig nem Spanyolország régi neve, hanem az egyik elődje: Kasztília és Aragónia egyesüléséből jött létre a spanyol állam, ahogy Anglia és Skócia egyesüléséből jött létre Nagy-Britannia. Szóval nem is szimpla tájegység.

Janus Pannonius a reneszánsz korában hívta magát Pannóniainak, ami kb. olyan elképzelés, mint ahogy a mai románok a dákokhoz eredeztetik magukat: mindkettő szeretne az ókori Rómához tartozni, identitását abból eredezteti.

A spanyol állam létrejötte jó példa arra, hogy nekünk miért nem jó a nacionalizmus: hasonlóan jött létre Románia is, csak amíg nem volt ránk hatással Moldva és Havasalföld egyesülése a XIX. században, addig a XX. században Nagy-Románia létrejötte már egészen nagy hatással volt ránk. A nacionalisták ezt nem fogják sose belátni, hogy a nagy nemzetállamtudat ránk nézve nem túl jó, mert ezt kiterjesztve pont a románok, szlovákok tudtak terjeszkedni. Amikor 1848-ban kitűzték a nacionalizmus zászlaját, bizony a románok felkiáltottak: de hiszen ezt mi is tudjuk! És nem csak tudták, hanem tették is. És az siratja Trianont, aki a Trianonhoz vezető út vezetőit (Bocskai, Thököly, Rákóczi, Kossuth stb.) tekinti hősnek. Teljes képzavar!

Még ennyit:

A XX. század eleji térképeken Magyarország megnevezése a Szent Korona Országai volt. Vannak katonai iratok, állományfeljegyzések, ahol a Magyar Szent Korona Országai a megnevezés.

Nagy-Britannia jó példa, mi is hozzájuk hasonló voltunk, azzal a különbséggel, hogy mi nem nyomtuk el annyira a kisebbségeket, hogy magyarul kellett beszélniük, ma a szlovák nem tud magyarul, viszont a walesi/skót/ír csak angolul tud. Akkor ki is volt az elnyomó?

Elnézést a kitekintésért, de a kérdés tárgyalásához, a más országokkal való összehasonlításhoz ezek feltétlenül szükségesek!

Janus Pannonius nem gondolta magát pannonnak, ez egy klasszicizáló forma volt, ami a humanizmus idején elterjedt mindenhol (pl. a horvátok az Illyricummal vállaltak közösséget). Pannónia nagyjából Hungária (Magyarország) szinonimájává vált, kis különbségekkel (pl. a 16. században a nem magyar magyarországiak jobban kedvelték a Pannónia használatát a Hungáriával szemben, mint a magyarok).

Ami igazán érdekes Janus Pannoniusban, hogy ő szlavóniai (szlavón) volt, mégsem a Sclavonicus vagy az Illyricus nevet vette fel, hanem a Pannoniust, vagyis Magyarországinak tartotta magát. A 16. század folyamán Szlavónia fokozatosan Horvátország részévé vált (jobban mondva egy közös horvát-szlavón valamivé), és a helyi főnemesség is átvette a horvát identitást, még ha magyar etnikumúak voltak is.