Hogyan lehet hatekonyan olvasni?

Meg kell tanulnod a figyelmedet fenntartani, hogy ne kalandozzanak el a gondolataid.

Erre több módszer is van, a lényege: te magad külön, ráadásképpen megdolgoztatod az agyadat, és érzékszerveidet a szöveg olvasása közben. Javaslataim:

1.) Az olvasott szöveg gondolatainak kiemelése ceruzával, színes tollal, szövegkiemelővel. Ezt mind a papíralapú szöveggel, mind a számítógépen látott, magadnak kimásolt szöveggel meg tudod tenni.

Továbbá: a szárazabb jelleget ellensúlyozod azáltal, hogy formákat (bekeretezések, szakaszok kiemelése, erősebb vagy gyengébb aláhúzások, egyenes, szaggatott, hullámos vonalakkal) és különböző színeket viszel be a szövegbe. (Akiknél ez jól működik, azok az ú. vizuális, képeket megjegyezni, rögzíteni tudó emberek.)

2.) Jegyzetet készítesz, amelyben a szöveg legfontosabb gondolatait, adatait áttekinthetően leírod.

3.) Ha a figyelmedet lankadni érzed, egyszerűen átváltasz hangos olvasásra.

A figyelmed fenntartása mellett az 1. és 2. pontoknál erősebb cselekvő részt vállalsz az olvasásban, a szöveg megértésében, megmozgatod az agyadat; ugyanis ki fogsz dolgozni egy olyan jelrendszert, amely a fontos vagy összetartozó gondolatokat kb. azonos módon jelzi számodra. Ez a figyelmes olvasásnál magától is kialakul.

Szerintem hiába szövegkiemelőzöl, mert elég hamar ugyanúgy monoton és unalmas munka lesz az is, és a szöveget ugyanúgy csak követed a szemeddel, de nem fogod fel. Itt más a baj.

A probléma ott van, hogy nem köt le a szöveg, nem kelti fel a figyelmed. Ilyenkor, ha nem ér semmilyen inger, akkor hamar elkalandozik az agyad, mert az agyadnak inger kell, és egyszerűen nem bír figyelni. Ezért nem kell egyfolytában olvasni, iktass be kisebb szüneteket. Mondjuk ennek két hátránya is van, egyrészt hosszabb lesz, amíg végigolvasod a szöveget, másrészt ha szüneteket iktatsz be, hamarabb feladod, és nem lesz kedved visszamenni olvasni. Én úgy szoktam, hogy beosztom, hogy egy nap mennyit olvasok, és azokat is felosztom részekre.

Emellett csinálhatod azt is, amit az első tanácsolt, ki is emelheted a szöveget, illetve jegyzetelheted is (bár ez megint egy külön fárasztó dolog).

És végül: lehet, az a bajod, hogy nem neked való a szak, és más pályára kellett volna adnod a fejed, ami jobban leköt. Persze biztos nincs igazam, ez csak egy lehetséges ok, hogy miért nem köt le, amit olvasol.

'Szerintem hiába szövegkiemelőzöl, mert elég hamar ugyanúgy monoton és unalmas munka lesz az is,'

A szövegkiemelőzésnél a TÖBBFÉLE színnel való szövegkiemelést ajánlottam... és természetesen nem az egész szövegre kiterjedően, hanem CSAK EGYES SZAVAIT, MONDATRÉSZEIT vagy MONDATAIT illetően.

Ugyanis: tevékeny, cselekvő az az agymunka, amely eldönti, következetesen használja, figyelemre készteti és kényszeríti a tanulni vágyót arra, hogy pl.

a fogalmakat,

a lényeges megjegyzendőket,

az adatokat

egy bizonyos, egymástól különböző SZÍNNEL emelje ki, és azt KÖVETKEZETESEN tegye is meg.

Vagyis nem unalmas, nem monoton!

Inkább fárasztó, de megéri!

Jó, most mindketten a saját tapasztalatainkat mondjuk. Az én tapasztalatom az, hogy én pl. hiába szövegkiemelőzök, egy idő után ugyanolyan monoton és unalmas lesz a különböző fogalmakat különböző színekkel kifestegetni, mintha csak simán olvasnám a szöveget. Ugyanúgy csak a betűket látom csak, és nem fogom fel, hogy mit olvasok. Vagy az történik, hogy a szemem automatikusan kiválogatja a fogalmakat, és ezeket aláhúzom, de a szöveg értelmét nem rakom össze. Persze ez több órán át tartó folyamatos szakszöveg olvasásánál szokott lenni.

Szóval nálam nem jött be ez a dolog, de elfogadom, ha nálad bejött, igazából nem akarok veled vitatkozni, mert elhiszem, hogy ez másnál működhet. Inkább döntse el a kérdező, hogy neki mi a jó, mert ahány ember, annyiféle módszere van a tanulásnak. Kinek ez jön be jobban, kinek az. A legjobb amúgy, ha az ember magától jön rá, hogy tud hatékonyan tanulni, ami egy folyamat, előbb-utóbb a kérdező is rá fog jönni, ha még sokáig lesz egyetemista.

A tankönyveknél (tehát nem pl. szépirodalom) azt vettem észre, hogy ha elkezdem az elején és úgy haladok sorban, akkor hamar lankad a figyelmem, de ha előtte végigszaladok rajta, esetleg a tartalommal kezdem, vagy végiglapozom gyorsan, végigugrálok a bekezdéseken, akkor jobban lejön a szöveg szerkezete. Ha így összeállt a dolog, akkor kezdem részletesen olvasni.

Pl. volt olyan, hogy egy jegyzet végén esett le, hogy az első részben felsorolt dolgokat fejtette ki fejezetenként vagy alfejezetenként. Olvashattam elölről, de így már összeállt a kép. :)

Egy másik lehetőség, hogy jegyzetelsz. Hasonló a kiemeléshez, de itt konkrétan egy füzetbe leírod a lényeget. Mondjuk 10 oldalból csinálsz egyet. Sokan csinálják, hogy utána ezt a saját jegyzetet újra kijegyzetelik, és így oldalanként marad pár sor. A végén ezt a maradékot tanulják meg, de mire eljutnak ide, tudják az egész anyagot.