A marsus háborút miért így hívták?

Háború a „szövetségesek” ellen /samnisok, szabellek, marsusok/.

Lucius Licinius Crassus és Quintus Mucius Scaevola consulok által beterjesztett törvény, mely egy bizottságot (questio) hozott létre azoknak az itáliaiak ügyének kivizsgálására, akik jogtalanul római polgárnak adták ki magukat. Közvetetten ez a törvény volt az oka a polgárháború (vagy marsus háború) kirobbanásának. (Cicero Balb. 48-49,54, De Or. II. 257)

a. A törvény tíz nagy egységre osztja az Itáliai félszigetet, – Umbriára, Etruriára, Picenumra, Latiumra, Samniumra, Campaniára, Apuliára, Lucaniára, Calabriára és Bruttiumra, plussz még külön egységként vették Rómát – hogy mindegyik területén külön vizsgálóbizottságokat állítsanak fel, egy-egy consulariis vezetésével.

b. A questiók a törvényjavaslat értelmében, nem esküdtekből, hanem senatori bírákból álltak volna, kiknek feladata az lett volna, hogy nyomozást indítson minden olyan személy ellen, akinek a neve először jelent meg az összeírt római polgárok lustumában.

c. A bűnösöket az ítélet kihirdetése után megkorbácsolták, 40000 sestercius bírságot kellett fizetniük, örök időkre megvonták tőle és minden leszármazottjától a római polgárjog elnyerésének lehetőségét, továbbá pedig ha valamely római vagy latin jogú településen élt, akkor köteles volt visszaköltözni ősei lakhelyére. Akik korábban éltek hasonló csalással, azok hasonló büntetésben részesültek a bírság és a nyilvános megkorbácsolás kivételével. Aki a 40000 sesterciusnyi bírságot nem tudta megfizetni, azt hét évnyi adósrabszolgaságra ítélték.

d. Azok, akik beárulták a bűnösöket 4000 sesterciusnyi jutalmat kaptak. A questiok mellé pedig, a biztonság kedvéért testőrséget rendeltek.

[link]