Milyen népek lakták a Kárpát-medencét a magyar honfoglalás előtt?

Biztos hogy sok avar élt, nekik egy részét Nagy Károly átköltöztette a Dunántúlra, amikor megdöntötte a kaganátust. Szintén voltak bajor telepesek, de ezek a magyarok bejövetelével elhúztak. Sok volt a különböző fajta szláv, ismert Nagy-Morávia a Felvidéken, a zalai hercegség és a dunai morvák. Ezenfelül talán ittmaradt germán töredékek, meg a városokban esetleg megmaradt romanizált népesség (ezek neve akkor vlach vagy blak volt, innen nevezük el az oláhokat és olaszokat): az hogy a nagy folyóink ma a római kori nevüket viseli talán erre utal. A bejövő magyarok nem bizots hogy voltak 400 ezren, úgy 50 és 500 köré becslik a számukat. Az egyetlen (nem bizots hogy valós) számadat a bizánci császár állítása, hogy a nagyar vezér 20 ezres sereget tudott kiállítani. A honfoglaláskor itt levők száma nem ismert, de tekintve hogy Mátyás idején úgy 4 millióan laktak a királyságban és feltételezve hogy legalább tizedannyian (de inkább negyed-félannyian) akkor is laktak a Kárpát-Medencében, a magyarok kisebbségben voltak.

Nem tudni biztosan, akár magyarok is lakhattak itt, ezért hívjuk kettős honfoglalásnak is a Honfoglalást. Ezt számos lelet bizonyítja, a szokásaik nagyban megegyeztek a 2 népnek.

Én még gimnáziumban úgy tanultam, hogy megegyeztek a temetkezési szokások.

A kettős honfoglalás egy mára megcáfolt elmélet. Lehettek itt magyarok 895 előtt, de nagyon kis számban és max. 1-2 évtizeddel a honfoglalást megelőzően. Az avar lakosságot se nagyon lehet kimutatni ebből az időből, de esélyes, hogy még voltak. Legnagyobb számban szlávok lakták a Kárpát-medencét, a Dunántúlon valóban bajorok is előfordultak, valamint itt-ott még megvoltak a korábbi népek maradékai. Római kultúrájú lakosság ekkor már pár évszázada nem volt.

Nem vagyok régész, kénytelen vagyok László Gyulára hivatkozni, aki azt írja a könyvében (A honfoglaló magyar nép élete) hogy markáns különbség van az avar és honfoglaló sírok között elrendezésben és sírmellékletben is.

Az Avar Kaganátus felbomlása és a honfoglalás között (9. század) elég színes képet mutat a Kárpát-medence. A Dunántúl középső és északi részén az ún. Karoling peremkultúra lelőhelyei találhatóak (ebbe a körbe tartozik Zalavár és környéke). Ez a régészeti kultúra egy sajátos keverék, amiben megtalálhatóak a dunántúli avarok, a beköltöző frankok, bajorok és szlávok hagyatéka is. A dunántúl keleti és déli részén tovább folytatódnak a korábbi avar temetők. A Fertő tó környékén a valószínűleg germán-szláv eredetű Köttlach-kultúra volt, akik megélték a honfoglalást. A felvidék nyugati felében morvák éltek, egészen a Garamig. A Garamtól keletre egymástól viszonylag elszigetelt szláv közösségek éltek. A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Kárpátalján szintén szlávok voltak. Erdélyben maradhattak avarok. Erdély északi részén a szilágynagyfalusi-csoport, alattuk a Medgyes-kultúra volt. Mindkettő szláv csoport volt és a szilágynagyfalusi-csoport megélhette az ezredfordulót is. A Maros középső folyásánál, Gyulafehérvár környékén találhatóak a Maroskarna-Csombord csoport lelőhelyei, akik valószínűleg dunai bolgárok voltak. A legproblematikusabb terület az Alföld. Nagyon kevés 9. száazadi lelőhelyet tártak fel onnan, azonban valószínűleg nem volt lakatlan, hanem államiságukat elvesztett avarok továbbra is ott éltek.