Sztálint miért nem merték vagy tudták megbuktatni?
Van az a pletyka miszerint zsidó orvosok mérgezték meg Sztálint.
Ettől most tekintsünk el és nézzük azt,hogy hosszú évekig garázdálkodott Oroszországban,mégsem fékezte őt senki sem.
Miért hagyták ezt a főbb szovjet vezetők?
Nem tudtak volna összefogni és leváltani őt,vagy annyira féltek tőle és a következményektől vagy csak egyszerűen félistenként tekintettek Sztálinra?
Az akkori orosz állampolgár mit gondolt Sztálinról?
Tudtak a tömeggyilkosságokról és a Gulag táborokról?
Volt még pár diktátor, akit nem tudtak megbuktatni (ha akartak). A diktártor olyan rendszert épít ki, ahol egy sor intézmény úgy van megalkotva, hogy megakadályozza még a szervezkedés elejét is. Megbuktatni csak szervezett tömeg tud. A cárizmuséhoz például kellett egy agyonéhezett ország, zűrzavar, és sok év elméleti, majd gyakorlati megalapozása a kivitelezésnek. Ezek minden egyes részletét megakadályozza egy egy intézmény, nem erőszakkal, hanem látszólag a törvény erejével.
A konrét modellhez tanulmányozd az Orbán rendszert. Nem kell a két embert összehasonlítani. Elég a kialakított rendszert nézni. Az MNB-t, amely kordában tartja az ipart. Segíti őt az ipakamara. A bíróságokat, amiket mind haver (feleség), vagy mameluk irányít. A törvény döntéseket ők hozzák. A parlamentet, amely a törvényt alkotja hozzá. Az alkotmánybíróságot, az energiaszektort, különösen a médiát, ahonnan az információidat szerzed. A függetlenek lejáratását. A módszerhez tanulmányozd, mitől lett milliárdos Simicska, és mitől mennek most tönkre a cégei. Pedig az ember ugyanaz, a munkatársai ugyanazok (kivéve, akik új gazdához mentek), a tudásuk (nem tudásuk) ugyanaz, a hozzáállásuk is. Normális gazdaságban így nem lehet változni. Csak diktatúrában. Hát ilyen a szerkezete, amiért a diktátor megbuktathatatlan. Hacsak nem adódik valami külső nagy nagy zűrzavar, és pont akkor egy nagy elme, aki kihasználja a helyzetet. Vagy a másik lehetőség, a diktátor megöregszik, a mamelukjai meg elharapják egymás torkát. A kóstolgatás megkezdődött itt is.
Josziv Viszaljonovics Sztálin (alias: Dzsugasvili) hajszálpontosan azt a hatalmi politikát foly-tatta, mint a többi diktátor.
1./ jól megfizetett, hithű és gátlástalan testőrséget és politikai rendőrséget alkalmazott.
2./ vezetői beosztásban lévő munkatársai szintén „igaz kommunisták” voltak, de mindegyiknek volt egy kis vaj a fején, amivel az adott személyt sakkba lehetett tartani.
3./ a spicli hálózat kiválóan ki volt építve (megjegyz: egy haragost egy kitalált váddal ki lehe-tett csinálni)
4./ a félelem nagyúr – életveszélyes volt az ugrálás. Összegezve az egészet: az a jóságos nagy bajuszú bácsi kiválóan alkalmazta az „oszd meg és uralkodj” elvet.
A zsidó orvosaitól Sztáli tartott a kései éveiben, volt is az "orvosper", persze koncepciós. Igazából a provinciális kispap antiintellektualista antiszemitizmusa jött ki Sztálinból, nem volt igazi alapja.
Sztálin gyk. intzményesítette a tisztogatásokat, pár évente széleskörű letartóztatások, koncepciós perek, kivégzések tömegesen. És ezek során nem a "rendszer ellenségeit" vagy a hatalom ellenzékét iktatták ki, hanem a saját káderei között vágott rendet. Így a főbb szovjet vezetők állandóan cserélődtek, pótolhatók voltak, és mielőtt kiépülhetett volna valamilyen együttműködés közöttük, jött az újabb tisztogatási hullám.
Az hogy mit gondoltak Sztálinról a lakosok, nagyon bonyolult kérdés, természetesen függ attól, hogy kit hogyan érintettek az állam intézkedései. Ugyanakkor nagyon sok esetben Sztálint nem hibáztatták, hanem a hierarchiában közvetlenül felettük állókat. Sok fogoly a gulágon a nagy nehezen kicsempészett levelét Sztálinnak címezte, hogy figyelmeztesse a táborokban folyó embertelenségekről!
A tömeggyilkosságokról és a táborokról részben tényszerűen tudtak, csak ugye a sajtó interpretációjában: nem tömeggyilkosságok, hanem egy jogállam bírósági ítéleteinek végrehajtása (az ilyen tömeggyilkosságok, mint Katyn, persze semmi szó nem esett); a táborok meg javító-nevelő intézetek voltak, persze szintén csak bírói ítélet nyomán kerülhetett oda valaki. Mármint hivatalosan.
Szóval a valódi formáját a tisztogatásoknak/gulágnak csak az érintettek, esetleg a legközelebbi hozzátartozóik tudhatták.
1. kérdésre: Sztálin sakkban- és félelemben tartotta közvetlen környezetét, senki élete nem volt mellette biztonságban. Ellentmondást nem tűrt, érzéketlen, kegyetlen volt. Feleségét is megölette. Vagyis érzelmi fogyatékosnak lehetne tartanunk. Az erkölcs, az adott szó számára semmit nem jelentett. Végső soron a társadalomba be nem illeszkedő lelki beteg vagy még inkább elmebeteg volt.
2. Ugyanakkor okos, eszes, ravasz, taktikus is volt. Az ellene történő összefogás lehetetlen volt, annyira ki tudta építeni az őt szolgáló belső rendszerét.
3. Az akkori orosz állampolgárok szintén ilyen értékkel bírtak a szemében, mint a párttársai, pártvezetők. Könnyedén vetette oda életüket, ld. az ukrajnai gabonahiányból származó éhinséget, amelybe több millió ember belepusztult, mert a SZU a gabonát a németeknek eladta. Hogy mit gondolt az akkori orosz állampolgár róla?!? Inkább nem gondolkozott, vagy ha igen, a gondolatait igen mélyre volt kénytelen ásni.
4. Nem. Kivéve a Gulagokon kegyetlenkedőket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!