Amikor egy gén odajut, hogy manifesztálódna, kinyílna, de a szükséges kulcsingert akkor épp nem kapja meg, akkor később van rá lehetősége, hogy az adott gén ismét kinyíljon?
Értem én, hogy azért írod ki még egyszer a kérdést, mert az először nem kaptál választ, de ennek az az oka, hogy a kérdés szövege értelmetlen.
Egy gén nem tud sem "manifesztálódni" sem kinyílni. A gének legfeljebb kifejeződni tudnak. Kulcsingerekről meg az etológia területén beszélünk, például a reflexek kiváltásánál. Ez pedig főleg azért probléma, mert nem lehet érteni, hogy mire is gondolsz. Azért megpróbálok válaszolni.
Egy gén nem csak egyszer fejeződhet ki egy egyed/sejt élete során. Például az E. coli baktérium glükóz tartalmú tápoldatban nem termel laktóz (tejcukor) bontó fehérjét. Azonban ha olyan közegbe kerül, ahol laktóz van, viszont glükóz nincs, akkor termelni fog laktáz (laktóz bontó) enzimet.
Emberbe (is) érvényes példa, hogy ha leforrázzuk/megégetjük magukat, akkor a sejtjeinkben úgynevezett hősokk fehérjék termelődnek (azaz kifejeződnek ezeknek a génjei). Ez annyiszor tud megismétlődni, ahányszor ilyen inger ér minket.
Ugyanakkor vannak olyan változások a génaktivitásban, amelyek az egyed élete során (általában) nem visszafordíthatók.
"Ha egy gén a program szerint éppen odajutott, hogy manifesztálódna, kinyílna, akkor már csak arra vár, hogy megkapja az ehhez szükséges kulcsingert, ahogyan egy fejlődő növénynek is meg kell kapnia a napsugarat és a vizet, hogy tovább tudjon növekedni. Minden génnek megvan a maga kulcsingere, amelynek hatására úgy nyílik ki, mintha egy zárban elfordítanák a kulcsot. Ezt a fajt a találkozást nevezi a pszichológia úgy, hogy imprinting, vagyis életre szólóan mély bevésődés. Kitörölhetetlen. … De mi van akkor, ha a szenzitív periódusban nem jön a kulcsinger? A gén jóvátehetetlenül bezárul. Pl. beszélni csak emberi társaságban tudunk megtanulni, egy-két éves korunkban. Ha ennél később kezdenek tanítani, akkor csak erősen korlátozottan sikerülhet."
A teljes szöveg itt található: [link]
Ennek a szövegek kb annyi köze van a genetikához, mint nekem a lelki önismerethez (vagy kevesebb).
Az imprinting például szintén az etológiából vett fogalom, ilyen értelmezésben ott használják. Létezik genetikai imprinting is, de az egészen mást jelent: azt, hogy bizonyos gének esetén mindenkinél csak az egyik szülőtől (pl. csak az apától) kapott gének aktívak.
Annyi igaza van a szövegnek, hogy imprinting (etológiai értelemben) valóban van az ember életében is: a beszédtanulás. De ez inkább az idegrendszer működésével van összefüggésben, semmint közvetlenül a gének aktivitásában. (Természetesen a folyamatot végső soron gének szabályozzák, de nincs egy "beszéd" gén, amit egy "kulcsingerrel" be lehet kapcsolni.)
"Ennél mire gondolsz pontosan? :Ugyanakkor vannak olyan változások a génaktivitásban, amelyek az egyed élete során (általában) nem visszafordíthatók."
Például ilyen a DNS metiláció. A sejtjeinkben az érésük során egyes gének citozin bázisai metilálódnak (metilcsoport kerül rájuk). A metiláció a gén inaktiválódását okozza. Ez a mintázat az osztódások során az utódsejtekre is öröklődik, és (emberben) általában nem visszafordítható, csak a zigótában törlődik a metilációs mintázat. De mesterségesen is törölhető egy sejtben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!