Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Mekkora volt a törökök emberve...

Mekkora volt a törökök embervesztesége a mohácsi csatában?

Figyelt kérdés

2015. szept. 11. 10:30
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Csak becsülhető, mint ahogy a résztvevő felek létszáma is. Magyar részről 24-28 ezer fős volt a felvonult sereg, és Tomori az egyetlen hazsnálható taktikát követve ment neki az erősebb ellenfélnek:a felvonulásban lévő török sereg felvonulsába beletámadt, hogy a seregrészeket részenként verje meg. A szultáni had harcoló létszámára ma az elfogadott becslés 75-85 ezer fő, a korabeli kétszázezres létszám nyilván a teljes létszámra vonatkozott, a portyázókkal, segédcsapatokkal és a mindenféle nemharcoló tábori gyülevész népséggel együtt.

A magyar veszteség a hagyományos történetírás és krónikások szerint katasztrofális, 80% feletti volt, mert a páncélos lovasság és a gyalogság nem menekülhetett az akindzsik elől, pusztán a könnyűlovasok tudtak elszelelni. Ez túlzás,különösen a feltárt tömegsírok méretei alapán.

Sokkal valószínűbb, hogy a csata össz-halottszáma lehetett 24-26 ezer fő körül, magyar (pontosabban keresztény, mert cseh és lengyel segédcsapatok is harcoltak mohácsnál) és török (pontosabban muzulmán, hiszen szulejmán ahdának kb. fele volt etnikailag török) együtt.

Honnan ered, hogy 24 000 magyra halt meg? A császári krónikából, amely írja, hogy a nagyságos ibrahim fővezér 20 000 gyalog és 4000 lovagi magyart temetett el. Nos, tudjuk, hogy a Szultán dicső tetteit megörökítő krónika, mint minden hasonló írás, erős hadilábon áll az igazsággal.

Már csak azért is, mert a halottak nagy részét a győztesek nem temették el, ahnem erőletett menetben a főváros, Buda felé nyomultak.

Eddig öszesen néhány száz halott maradványait találták meg, más kérdés , hogy val.szeg nem is jó helyen keresték őket, mert a korabeli auktorok szerint a halottakat főlega földvár körüli egykori ágyúállsok gödreibe temették, ami a mai napig ismeretlen.

Ha elfogadjuk, hogy egy középkori csatában a "teljes megsemmistíés" 50% körüli emebrveszteséget jelent, és kb. ennyi lehetett a magyar sereg tényleges vesztesége, akkor nagyon valószínű, hogy a török és magyra veszteség kb. azonos mértékű lehetett, és 10-15 ezer fő körüli volt.

2015. szept. 11. 11:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:

Köszönöm a részletes választ.

> cseh és lengyel segédcsapatok

Én arra emlékszem, hogy a cseh segédcsapatok oda sem értek a csata színhelyére.


Folytatva a témát:

Miért vonult vissza Szulejmán szultán Budáról, ha egyszer ellenállás nélkül elfoglalta?


Ön szerint ki ölte meg II. Lajost?

A Csele-patakba fulladása mesebeszéd.

a) A csatában részt vevő elégedetlen magyar?

b) a Habsburgok híve vagy fizetett orgyilkosa?

c) Szapolyai János híve vagy fizetett orgyilkosa?

2015. szept. 11. 12:14
 3/7 anonim ***** válasza:
100%

a gyalogság jó része német, cseh és lengyel zsoldos volt. Ugye, a magyar nem gyalogol.

Az, hogy ki ölte meg Lajos királyt, én nem tudom, nem voltam ott, hát mindenesetre, többesélyes. Szerémi György írta azt, hogy meggyilkolták, nem megfulladt, utóbbi tényleg nehezen hihető, de hát...

Azt viszont, hogy miért vonult vissza Szulejmán Budáról, mint geopolitikához, stratégiához konyító katona, nem nehéz megválaszolnom: mert nem tudta volna védeni!!!

Azért ne feledjük, hogy hiába verte tönkre a magyar sereget a mohácsi mezőn, attól még Magyarország ekkor Európa nagyhatalma. Frangepán Kristóf serege három nappal a mohácsi csata után Fehérvár alatt szétveri Báli bég seregét, ott van Szapolyai intakt serege. A szultán a Budai várban várja, hogy jön a magyra békekövetség tárgyalni. Nem jött senki. Persze, mert se király, se szándék, se egységes terv. De ezta Szultán és Ibrahim nem tudhatták. Ők azt tudták: seregük akciórádiuszuk végén van, szeptember közepe van, ha itt éri a tél az ahhoz nem szokott oszmán sereget, akkor könynen sapdába kerülhetnek, mivel a portyázók ellen a magyarok védekeznek, a várak kitartanak (Pécset, Rékavárat, Szekszárdot is megostoromolta egy-egy kisebb török csapettest, mindhárom esteben sikertelenül), ha a magyarok ősz végén elkezdik őket aprítani, mit csinálnak? Learatta a győzeem pszichológiai és poltikai gyümlcseit, és hazament.

Meg is kapta: hamarosan mindék mgválasztott magyar király a kegyeit keresi. Egészen Sazpolyai haláláig nem is tervezte butát megtartani, bár 1529-en is elfoglalta.

2015. szept. 11. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

> seregük akciórádiuszuk végén van, szeptember közepe van, ha itt éri a tél az ahhoz nem szokott oszmán sereget


Nem szokott qrva hideg lenni Anatólia hegyei között?


Volt egy bizonyos dátum, ami után a szpáhik hazamehettek.

Igen ám, de ez nap körbejár a keresztény naptárban, nem követi M.o. átlaghőmérsékletét, hiszen 32 Gergely naptári évnek 33 iszlám év felel meg.


A magyarok és a törökök is észben tartották augusztus 29.

bűvös napját (Nándorfehérvár eleste, a mohácsi csata napja, Buda elfoglalása), de ez a nap csak a keresztény naptár szerint ugyanannak a hónapnak ugyanarra a napjára.


Az akciórádiuszra gyakran hivatkoznak, de kételkedem benne. Perzsia sokkal közelebb van Isztambulhoz, mint Buda, mégsem bírt vele Szolimán. 1532-ben Kőszeget és Bécset az esős nyár mentette meg. A sárban lemaradtak a török ágyúk. 1683-ban a törökök vígan elérték Bécset. Akkor Bécset nem az akciórádiusz, hanem a nagyvezér kényelmessége, és a saját közegészségügyi helyzete védte meg: A sok patkány mentette meg Bécs helyőrségét az éhhaláltól.

2015. szept. 12. 10:05
 5/7 anonim ***** válasza:

"Ha elfogadjuk, hogy egy középkori csatában a "teljes megsemmistíés" 50% körüli emebrveszteséget jelent, és kb. ennyi lehetett a magyar sereg tényleges vesztesége, akkor nagyon valószínű, hogy a török és magyra veszteség kb. azonos mértékű lehetett, és 10-15 ezer fő körüli volt."


Egyáltalán nem valószínű hogy a török és a magyar veszteség azonos lett volna. Mivel a csata hamar véget ért a török fél döntő győzelmével, 10-15 ezer fő veszteség tul sok lenne. Csak szépíteni próbálod a dolgokat. A török veszteség néhány ezer főnél nem lehetett több.



"Azt viszont, hogy miért vonult vissza Szulejmán Budáról, mint geopolitikához, stratégiához konyító katona, nem nehéz megválaszolnom: mert nem tudta volna védeni!!! "


Inkább nem volt ideje megszervezni, de nem is volt rá szükség mert jött Szapolyai és megegyeztek, és ez olcsóbb megoldás is volt.

2015. szept. 12. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
2018. nov. 2. 12:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 MJozsi44 válasza:
Na igen ez engem is erdekel. Mert az, hogy a törökök csak 1000 fős veszteséget szenvedtek nem lehet realis. Viszont pl a Wikipediaban stb. csak arrol van szó. Azt meg kell jegyezni, hogy az Ottomán(a török helyett jobb jelölés) sereg maghadsereg resze volt regisztralva(leginkabb a janicsarok, topcsik es meg a spahik). Valószínűleg őket szamolhattak. Egyébként az Ottomán seregben is mindenfele segedcsapatok voltak, köztük keresztenyek is(keverve vagy külön hadtestkent szerbek stb.)akiket valószínűleg nem szamoltak bele a vesztesegekbe. A varhaboruk idejen csak varjudombokat csinaltak(osszehanytak a nem fontos emberek eseteben a holttesteket egybe es lefedtek agakkal, nemi földdel stb.) nem astak. Itt a régészek szerint(ez uj 2021 es dolog) az arkokba hanytak ossze az embereket mar meztelenül(vagyis ertekeiktol megfosztva). Egyes helyrken a sebekbol az latszik, hogy oda a kivegzetteket tettek. A nagy kerdes siman odadobtak-e a sajatjaikat is? Valószínűleg igen. Mivel a legtöbb gyalogos "török" (valojaban alban, balkani stb.) katona rabszolga volt, nem nagyon bibelodtek a vallási előirasokkal, ott is csak a jelentősebb emberek szamithattak, főleg haboru idejen(azt nem is tudtak, hogy nincs mas jelentosebb sereg). Gyanitom talan mas tomegsirba kerultek, mint a magyar(keresztény) hadsereg, de ugyanugy egy tomegsirba.
2022. ápr. 9. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!