A szótárak és lexikonok készítésénél miért nem cél? Tehát a bonyolult kifejezések és idegen/szakszavak valamint más fogalmak utalása nélküli meghatározás? Hogy egy hétköznapi ember is megértse.

Használd ezt: [link]

Persze kell, hogy egyszerűbb kifejezésekkel magyarázzák a dolgokat, de az is követelmény, például egy matematikai fogalomnál, hogy a pontos meghatározása szerepeljen, amiben bizony lehet még néhány másik fogalom. A Simple Wikipedián az egyszerűség a fő cél, nem a pontosság.

Wikipédián attól is függ, ki az adott cikk célcsoportja. Ha például rákeresel arra, hogy Real Madrid vagy FC Barcelona, vagy arra, hogy New York, vagy Napóleon, biztos, hogy érthetően fogják leírni a dolgot. De ha már tudományos szócikknél járunk, akkor feltételezik, hogy Józsi bácsi nem biztos, hogy a kvantummechanikáról fog kíváncsiságra kiéhezett szemekkel olvasgatni a Wikipédián. Tehát gondolják, hogy az keres majd rá, aki amúgy is találkozott vele (vagyis valamilyen úton-módon foglalkozott/foglalkozik a témával). Ez az illető pedig igencsak nevetségesnek gondolná, ha Józsi bácsi szintjén lenne elmagyarázva a dolog (természetesen nem a Józsi nevű bácsikat akarom megsérteni ezzel). Wikipédia használatától amúgy is igyekeznek már az egyetemeken mindenkit óva inteni, ezért kapott az oldal egy negatív megítélést. Nem akarták mélyíteni a gödröt, ezért inkább úgy döntöttek, maradnak a tudományos igényességnél, és az ennek megfelelő fogalmazásmóddal. Persze a tudomány terminusokat (szakszavakat) használ azért, hogy minden esetben félreérthetetlenül fogalmazzon. Gondolom nem kell magyaráznom, milyen tudományos konferencia lenne az olyan, ahol a mondottakat mindenki máshogy értelmezné.

A Wikipédiában persze van, ahol példákkal elmagyarázzák, de inkább a tudományos igényeknek próbálnak megfelelni. Ezért is találsz hivatkozásokat a cikkek alatt.

Utolsó: Hányszor hallottam én azt, hogy a Wikipédiát semmiképpen se használjuk, mert ott nem hitelesek az adatok, inkább olvassuk a szakirodalmat, meg a ki tudja milyen forrásokat. Természetesen olvastam a szakirodalmat, és azt kellett látnom, a Wikipédián amit írnak, sok esetben egyátalán nem használhatatlan badarság, mint ahogy nekünk beállították. Sőt, ha gyorsan kell valami információ, akkor a legegyszerűbb módszer.

Kicsit off lesz, de ma már a könyv alapú szakirodalom egyszerűen nem működik. Mert ha nekem gyorsan kell valami információ, nincs kedvem végigrágni magam 5-6 könyvön, hogy megtaláljam, egyszerűen csak szeretném megkeresni gyorsan. Egy digitalizált irodalomban ez sokkal hatékonyabban tud működni, hiszen kulcsszavakra keresek rá. Mondanom sem kell, hogy könyvekben is sokszor csak a fejezetcímek alapján válogatok. Mondjuk, ami nekem mindig probléma, ha valamit le kell hivatkozni. Na, az a legrosszabb, mert megtanultál valami információt, valami dolgot, amit még vizsgán fel is mondtál, de mikor írsz egy beadandót, akkor neked tudni kell, hogy melyik szerző melyik könyvének hanyadik oldalán van, és még a kiadás évét mellé, plusz a kiadás helyét, és magát a kiadót.

Szerintem az egész oktatási kultúrát át kéne gondolni, elvégre ma már egy digitális világban élünk.