Szepesi és Sáros vármegyei németek honnan származnak?

A felvidéki (szepességi) németek, akik a vármegye neve alapján nevezték magukat Zipser-eknek, első betelepülési hulláma a mai Szászországból, II. Géza uralkodása idején, az 1150-60-as években érkezett Magyarországra, és a lengyel határ közelében telepedtek le. Betelepedési hullámuk még a 13. sz-ig tartott. A királyi birtokon letelepült szászok királyi privilégiumokat (kiváltságlevelet) kaptak, ennek fejében adót fizettek és részt kellett venni a határőrzésben. Későbbi hullámuk magánföldesúri birtokon is letelepültek. A "szász kiváltságokat" később V. István 1260 körüli kiváltság levele biztosította. A városokban letelepült "zipserek" később jogaik és törvényeik védelmére 24 városból álló szövetséget alkottak. A szepességi németek híven ragaszkodtak a magyar uralkodókhoz, pl. a hatalmaskodó földesurak elleni hadjáratokban a királyok oldalán harcoltak. Azokat a szászokat, akik nem a városokban éltek, hanem falun földműveléssel foglalkoztak a lengyelországi eredetű un. soltészségek jogrendszere szabályozta. A lengyel hatás később is megmutatkozott a Szepességben. A Zipser-városoknak jelentős szerepük volt a magyarországi városiasodás kialakításában, pl. a kereskedelem és a kézműves ipar fellendülésében, iskolák alapításában. Német anyanyelvüket megtartották, és így az iskolázottabbak könnyebben boldogultak külföldi (német) főiskolákon. A reformáció idején hamar csatlakoztak a hitújításhoz, ezt később a Habsburg uralkodók erőszakos ellenreformációs törekvéssel igyekeztek vissza szorítani, de kevés sikerrel. Zsigmond király, hogy háborújához pénzhez jusson, 13 szepességi várost elzálogosított Ulászló lengyel királynak 1412-ben. (pl. a ma ismertek közól Iglót, Felkát, Poprádot, stb.), ezek felett lengyelországi felügyelet uralkodott. Csak Mária Terézia alatt került vissza a magyar jogrend alá. A felvidéki bánya városokba, pl. Selmecbányára II. András a 13. sz. elején thüringiai német bányászokat hívott be. A felvidéki németség zöme a magyar király alattvalójaként magyarnak tartotta magát, Rákóczi függetlenségi harca, és az 1848/49-es szabadságharc idején többségük a magyarok oldalán harcolt. A felvidéki németség közül sok kiváló magyar tudós került ki, pl. "az utolsó magyar polihisztor" Herman Ottó, vagy a modern hazai földrajz tudományt ill. nyelvészetet kialakító Hunfalvy testvérek(eredetileg Hunsdorfer), János és Pál, a selmeciek közül pl. a modern bányagép-szerkesztés szakértője, Hell Máté és fiai Kornél és Károly, valamint Habsburg-birodalom első nemzetközi elismertségű csillagásza, Hell Miksa. Mindnyájan tudatosan a magyarságihoz tartozónak vallották magukat. Az aljas Benesi dekrétumok a felvidéki németséget is súlyosan érintette. - BQ.