Valaki aki otthon van a filozófiában?
> Valaki aki otthon van a filozófiában?
Igen, akad itt ilyen ember.
Ha más kérdésed is van, mondjuk egy adott idézet értelmezéséhez kell segítség, akkor tedd fel itt a kérdést. Privátban személy szerint nem segítek, ha nem indokolt. Ez az oldal azért van, hogy ha más is hasonló kérdésbe ütközik, akkor a keresőt – az oldalét, vagy a Google-t – használva rá tud találni a kérdésre.
Akkor leírom ide a két idézetet, és elnézést kérek.
1) „A tükörben ott látom magam, ahol nem vagyok, a felszín mögött megnyíló irreális térben, ott vagyok, ahol nem vagyok, árnyként, amely önmagamként adja nekem önnön látványomat, s lehetővé teszi, hogy ott szemléljem magamat, ahonnét hiányzom: ez a tükör utópiája. De egyben heterotópia is, hiszen a tükör valóságosan létezik és bizonyos módon visszahatást gyakorol a helyre, amit betöltök; a tükör működése következtében, mivel ott látom magam, hiányzónak vélem magam a helyről, ahol vagyok. E valamiképpen rám szegeződő tekintet révén visszatérek önmagamhoz az üveg túloldalán lévő virtuális tér mélyéről, újra önmagam felé fordítom pillantásomat és felépítem magam ott, ahol vagyok....” (Michel Foucault: Eltérő terek)
2) „Élettörténetem ... mindig beágyazódik azoknak a közösségeknek a történetébe, amelyektől az identitásomat kapom. Születésemtől fogva tartozik hozzám egy múlt; a probálkozás, hogy kiszakítsam magam e múltból, jelen kapcsolataim helyrehozhatatlan megkárosításával volna egyenlő. A történelmi és a társadalmi identitás birtoklása egybeesik. Vegyük észre, hogy az identitásom elleni lázadás mindig kifejezésének egy lehetséges módja is.” (Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában)
Nos. Ez egy esszépályázat. Elvileg arról szól, hogy a saját gondolataidat kell leírnod benne. Így nem fogom elmondani a sajátomat, mert elvégre nem én pályázok, hanem te. Azért adok némi mankót:
1) Az utópia a szó eredeti jelentésében annyit jelent, hogy „seholsem”, vagy „sehol-hely”. Az eredeti görög kifejezésnek van egy olyan áthallása, hogy eutópia, ami „jó-hely”-nek fordítható. Ma általában ez utóbbi értelemben használjuk a szót. De itt a tükör utópiája alatt az eredeti jelentést érti az író. Az utópia olyan hely, ami a valóságban nem létezik, nincs földrajzi pozíciója, GPS koordinátái, stb… Pl. bizonyos felfogásban a mennyország vagy a pokol is ilyen hely. Nem egy ténylegesen létező hely, hanem egy valójában sehol nem lévő hely, ami inkább csak állapotot, viszonyítási pontot jelent. Az utópia elvileg hathat a ténylegesen létező terekre, elvégre pont ezért beszélünk róla, hogy megváltozzanak a döntéseink, viszonyulásaink. Viszont a valós terek történései nem hatnak az utópiára. Akármit is csinálsz, a pokol és mennyország képén az nem fog változtatni.
A heterotópia viszont egy olyan tér, ami bár önmagában egy elkülönült tér, de olyan módon elkülönült, hogy ténylegesen is létező tér. Pl. ilyen a könyvtár. A könyvtár tényleg létező tér, van GPS koordinátája. Viszont a könyvtárban mindenféle más terekről olvashatsz. Amit olvasol, azt a tudást magaddal viszed a valós megfelelőjének a térnek, tehát a könyvtár tere a döntéseiden, tudásodon keresztül kihat a valós terekre. De fordítva is igaz. A valós terek változásai is kihatnak a könyvtár könyveiből összeálló térre, a valós változásik idővel a könyvek tartalmában, így a könyvek „virtuális” terében is megjelenik.
A tükör jó példa arra, hogy a két fogalom össze tud fonódni.
A tükrös idézet azt a kérdést is boncolgatja, hogy mikor a tükörbe nézel, akkor hol a tudatod. A valós éned nézi-e a tükörképet, vagy tükörképeddel kezded azonosítani magad, és azon keresztül nézed-e a tényleges, valódi önmagad.
2) Az idézet arra mutat rá, hogy az ember nem csak individuum, hanem éppen ugyanannyira egy közösség része is. Ha te egy osztálykirándulás során X vásorba mész, az nem csak veled, mint önálló személlyel történik meg, hanem a közösséggel is egyben. Az ember sokszor dilemmaként, ellentmondásként éli meg azt a kérdést, hogy most akkor a saját érdekeit, vagy a közösség érdekeit tartsa-e szem előtt. Valójában nem kell dönteni. Ahogy Marcus Aurelius megfogalmazta: Ami a rajnak nem hasznos, a méhnek sem hasznos. Amit a közösségért teszel, az a közösségre hat, és mivel része vagy a közösségnek, ezért rád is. Nem csak része vagy a közösségnek, hanem azonos vele. Nem egy független kívülállója vagy mondjuk a emberiségnek, vagy az osztályodnak, aki csak odavetődött, hanem te magad vagy az emberiség és az osztály is, nem kevésbé, mint amennyire egyéniség is vagy.
Az idézet azzal is foglalkozik, hogy a identitásod nem előzmény nélküli. Minden, amit gondolsz, amit teszel, ahogy döntesz, azt a múltbéli tapasztalatok alapján teszed.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Ha van kérdésed az idézet értelmezésével kapcsolatban, akkor külön kérdezz rá az adott részletre, és írd le, hogy te mit gondolsz róla. De nem akarom helyetted megírni a pályázatot, az nem lenne fair dolog.
Ez egy filozófiai esszépályázat.
Most összetört bennem valami.
Ha ezekről az idézetekről semmi nem jut eszedbe és inkább itt kérdezel rá, mint, hogy megerőltesd magad és gondolkodj arról, hogy NEKED mit jelentenek, szerintem ne foglalkozz filozófiával.
Hát, akkor meg jó bamba a tanárod.
1000 és 1000 kérdést lehetne feltenni, aminek köze van a filóhoz, és mindenki találhatna olyan kérdést, amin érdemes lehet elgondolkodni. De az ilyen kötelező dolgokkal, csak elijesztik és eltávolítják tőle a fiatalokat...
Sajnálom, és hidd el, hogy azért ez egy szép tudomány. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!