Románok miért kapták vissza Erdélyt a 2. világháború után? Hiszen a tengelyhatalmakat szolgálták.

Horthy sem kiugrani akart, ez puszta eufemizmus, a feltételek egyértelműen átállásról és a németek hátbatámadásáról szóltak. Horthy a fia elrablását leszámítva is hezitált, mert katonai becsületével ellenkezett, hogy a fegyvertársai ellen forduljon. Főképp, hogy Magyarország önként lépett a háborúba, területeket kapott vissza német segítséggel, és német katonák védték a 25 éven keresztül ősellenségként kezelt Szovjetunió hadseregével szemben - amely ősellenség mellé most át kellett volna állni. Horthy túl öreg és fáradt, emellett gyengekezű is volt egy ilyen súlyú döntéshez, nem is beszélve dinasztikus ambícióiról. A kulcsmomentum nem október 15-e, a meghiusult "kiugrási" kísérlet napja volt, hanem a román átálláskor. Amikor Bukarestben megtörtént a fordulat, nagyszámú német csapatok állomásoztak Romániában. A román hadsereg soraiban az átállást követően zavar támadt, sok egységüket a németek érkezték lefegyverezni megsemmisíteni, sok helyen viszont a németek kerültek katlanba. A szovjetek persze ezen a frontvonalon a románokar küldték első sorba. Szóval teljes volt a káosz. Itt kellett volna véglegesen eldönteni, hogy hova állunk, és minden erőnkkel kitartani: vagy átállni, és megtámadni a német csapatokat Dél-Erdélyben, vagy összeszedni a maradék erőnket, és a románokat verni ki onnan, a Kárpátok mentén pedig kiépíteni egy védvonalat (ami Kárpátalján is bevált, az Árpád-vonalat sose törték át). Persze ez utóbbi döntéssel valószínűleg nem nyertünk volna semmit, de akkor még reálisnak tűnhetett, hogy a németek megépítik a régen ígért "csodafegyvert" (valszeg az atombombát), ami sokat változtathatott volna a háború menetén. Ha sikerült volna, akkor a szövetségesek visszavonták volna a feltétel nélküli kapituláció elvét, és kompromisszumos békét is köthettek volna. Na de messzire kanyarodtam :)

A lényeg, hogy 1944 nyarára a szövetségesek álláspontja az volt: aki felszabadítja Erdélyt a németektől, az meg is kapja. Ezek a románok voltak, így övék lett. Amúgy vesztettek ők is területet, Dobrudzsa megmaradt a bolgároknak (a bolgárok ugyanis oroszbarát érzelműek voltak, szemben az angolok és a németek között tétovázó vezetőik közt), Besszarábia pedig, azaz a mai Moldova és az Ukrajnához tartozó Budzsák a Szovjetunióhoz került.

Ez hosszú lett...

Na most én azt próbálom leírni amit a történelemkönyvek kihagynak!

Szóval a II. vh-ban a románok elég hamar becsatlakoztak a tisztogatásba a saját területükön és sokan mentek a németekkel együtt csatába a határos ukrán-orosz területekre.

Mi nem voltunk Hitler ínyére, mert nem nagyon akartunk tisztogatni az országba ellentétbe a szlovákokkal, románokkal.

A román vezetés viszont jóban volt Hitlerrel és már akkor a Tisza határban gondolkodott. De Hitler ezt túlzónak gondolta és nem engedte neki, hogy betörjenek.

Erdély sorsa már 1920-ban eldőlt a trianoni szerződéssel.

Az akkori Szovjetunió-val

Szóval az akkori szovjetunióval sem jártunk volna jobban, mert a megállapodásokat nem tartották be.

Hitlert is átverték többször és velünk sem lett volna másképp.

A románoknak (oláhok) azért kellett Erdély, mert a Magyarokat egyrészt ki nem állhatták soha, holott mi voltunk ott sokkal előbb, másrészt mindig is Nagy Romániát akartak a Fekete-tengertől a Tiszáig (Havasalföld, Dobrudzsa, Moldávia, Bukovia, Erdély, Párcium, Tiszántúl, Temesköz, Besszarábia, Sevastopol, Dél-Ukrajna kellett volna nekik)

A románaok nemcsak velünk, hanem a Bolgárokkal is ellentétben voltak Dobrudzsa miatt. A Kis-Antant anno Magyarország és Bulgária területi követelései ellen jött létre főként.