Kik voltak a perzsák?

Eredetileg egy lovas nép volt, a Kaszpi-tengertől délre lévő Zagrosz-hegység környékén éltek. A rokonaik, a médek az uralmuk alá hajtották őket, tehát a médeknek voltak segédnépei a perzsák. Miután a médek legyőzték az Újbabiloni Birodalmat, létrehozták a Méd Birodalmat. Viszont a perzsák fellázadtak és átvették a hatalmat a Kr. e. 500-as évek vége felé és kiépítették az Óperzsa Birodalmat. Innentől kezdve a médek lettek a perzsák segédnépe.

Az Óperzsa Birodalmat nem fogom most részletezni, de az a lényeg, hogy az Ókor egyik leghatalmasabb állama volt: Egyiptomtól az Indusig egy összefüggő, hatalmas államot hódítottak össze. Ez volt a történelem első igazi nagy birodalma, és igazából egy csomó államszervezeti újítást valósítottak meg a perzsa nagykirályok, amiket aztán más államok is átvettek. Pl. ők találták ki azt, hogy tartományokra kell osztani a birodalmat (szatrapiák), amit később pl. a rómaiak is átvettek (provinciák). A szatrapiákat egy polgári és egy katonai elöljáró irányította, akik ellenőrizték egymást. Az állam utakat épített. Hatalmas postahálózatot hoztak létre (tehát létrehozták az infrastruktúrát) stb. Egyáltalán nem voltak ám olyan barbárok, mint amilyennek a gagyi amerikai filmek beállítják őket! (pl. a 300).

Az igaz, hogy keletiesen viselkedtek, keletiesen öltöztek, a nagykirály despota volt. Ez a görögök szemében természetesen barbárság volt. A görög-perzsa háborúkról biztosan tanultál már, így arról sem írok részletesen.

Az Óperzsa Birodalmat Nagy Sándor döntötte meg, majd Nagy Sándor halála után különféle hellenisztikus államok jöttek létre a helyén, tehát darabjaira hullott ez a hatalmas terület. Később, egy parthus lovas nép vette át a hatalmat a perzsák felett, és létrejött a Parthus Birodalom. Ez a Római Birodalomnak egy rettegett ellenfele lett. A parthusok félelmetes harcosok voltak, gyakorlatilag csak lóval harcoltak, de úgy, hogy még a lovon is tetőtől-talpig páncél (pikkelypáncél) volt. Ez ellen a római hagyományos gyalogos hadviselés tehetetlen volt (pl. Kr. e. 53-ban Charrae-nál tönkreverték a római seregeket, ott halt meg Crassus triumvir is).

Kr. u. a 200-as években leáldozott a parthusok ideje és egy perzsa arisztokratacsalád vette át a hatalmat, a Szasszanidák. A birodalmat újjászervezték, létrejött az Újperzsa Birodalom, amelynek célja a régi Óperzsa Birodalom helyreállítása volt. Ezért óriási háborúk kezdődtek a Földközi-tenger keleti medencéjének és Egyiptomnak a visszaszerzéséért a rómaiakkal. A Római Birodalom bukása után ez a harc a Bizánci Birodalommal is tovább folytatódott a 600-as évekig.

Egyébként már a késő-római császárok is a Szasszanidáktól vették át a pompát, az udvartartást (elérhetetlenek), az "udvari etikettet", szokásokat (földig kell hajolni a császár előtt, az uralkodó sérthetetlen stb., az uralkodói jelvényeket (diadém, amiből majd a korona lesz). Úgyhogy elég sok minden a perzsáktól ered, ami átmegy majd a középkori keresztény országok uralkodói szokásaiba is a rómaiakon keresztül...

A nagy változást a perzsák életében az iszlám hozza majd fel, amelynek a siíta irányzatát vették át. Erről a korszakról nem fogok sokat írni. A középkorban az állam élén sok dinasztia váltogatta egymást. Nagy ellenfelük volt az Oszmán Birodalom, akikkel sokat harcoltak Mezopotámia területéért és más egyéb területek hovatartozásáért (még a Magyar Királysággal és a Habsburgokkal is felvették a kapcsolatot a perzsa sahhok követek útján, hogy szövetséget kössenek az oszmánok ellen, de hatékony együttműködés nem jött létre a földrajzi távolság miatt).

A modern korba elég fejletlen államként léptek be, de a 19. században egy angol kalandor segítségével modernizálták a hadseregüket és többször is megverték a törököket. A 20. században tovább folytatódott a modernizáció, igazából az állam angol és amerikai és más nyugatiak jó barátságát kereste (bár féltek a gyarmatosítástól, ezért pl. Hitlerrel is jó kapcsolatokat építettek ki).

A 20. század második felében az amerikai hatás jelentős volt, a perzsa sah (vagyis perzsa király) gyakorlatilag amerika-barát világi diktatúrát épített ki. Igyekezett nyugati dolgokat behozni az országba, és az iszlám dolgok ellen pedig fellépett. Mivel a népe nyomorgott, ő pedig fényűző pompában élt, az iszlám nép fellázadt ellene, és elűzte a sahhot, 1979-ben. Azóta az államot vallási vezetők irányítják, a kormányt pedig a nép választja "demokratikusan" (azért van idézőjelbe téve, mert csak olyan jelöltek lehetnek, akiket a vallási vezetők engedélyeznek). Mindent az iszlám törvényeinek vetnek alá, tehát azt lehet mondani, hogy Iránban (ma így nevezik) győzött az iszlám fundamentalizmus. Persze ez nem tetszik az amerikaiaknak, ezrét van a nagy ellenségeskedés Irán és az USA között. De ebbe már nem fogok belemenni. Bár jelenleg enyhült a dolog, mert az ISIS az amerkaiaknak is az ellensége, és a perzsák sem szeretik, mert az ISIS szunnita, ők pedig siíták...

Egy kis korrekció az előző válaszhoz:

A médek nem az Újbabiloni Birodalmat győzték le, hanem Asszíriát, és éppen az Újbabiloni Birodalommal szövetségben.