Magunkban higgyünk vagy a tényekben?

Itt valami felreertes van.

1) A tenyekben nem hiszunk. A tenyek azok vannak, mi vagy tudunk roluk, vagy nem, de ha mar tudunk roluk, akkor komplett idiota peldaul az, aki szerint a Fold lapos, csak mert neki jobban tetszene laposan, vagy mert valami tuti netes oldal szerint a kormany eltitkolja, hogy valojaban lapos.

2) Azonban sokan vannak, akik hazugsagokat probalnak tenykent eladni. Az ilyesmit csak utanajarassal es biztos alapokon nyugvo tudassal lehet kiszurni. Ehhez tehat nem art, ha rendelkezunk biztos tudassal, es nem bizunk mindent a google-ra meg a csilli-villi weboldalakra, amik persze mindig tudjak a tutit.

3) Viszont sokszor kiderulhet, hogy amit tenynek hittunk, az valojaban nem az. Ennek felismeresehz szukseg van bolcsessegre es arra, hogy megfelelo bizonyitekok alapjan a velemenyunk, vilaglatasunk megvaltoztathato legyen.

4) Csak az ostoba ember hiszi azt, hogy tevedhetetlen. Nem szabad osszeteveszteni az onbizalmat az onmagunk tevedhetetlensegebe vetett hittel. Az onbizalom nem egyenlo azzal, hogy semmiben soha nem tevedunk, es az, ha valaki kijavit minket, nem egyenlo a megalazassal. Manapsag nagyon sokan hiszik azt, hogy az onbizalom az, hogy nekunk senki ne mondja meg, hogy mi a tuti, mert mi magunktol is okosak vagyunk. Aztan ez a hozzaallas oda vezet, hogy nagyon sok ember hisz vakon a sajat maga kitalalta ostobasagokban, „mer`nehogy mar az iskola mondja meg, hogy a Fold gombolyu; ha szerintem lapos, akkor lapos“.

#11:

Sűrűn bólogatok.

A tények elfogadása nem önmagunk feladása, a szkepticizmus meg nem egyenlő a totális ignoranciával.

#14:

Ez a napsütéssel nem volt túl jó példa, azt a napsütést a látó és a vak ember is százféleképpen ellenőrizheti és bizonyíthatja. Ha erre nincs lehetőség, a látó ember mondata után a vak csupán azt mondhatja, nem tudom eldönteni, igaz-e.

Nincs ebben semmi de semmi szubjektivitás.

Az meg, ha valaki EGYETLEN információforrás alapján fogad el valamit, az nem ténymegállapítás, az sima hiszékenység vagy szűk látókörűség. Az természetesen baj. De MINDENT igazolatlan, szubjektív dezinformációnak minősíteni ugyanolyan baj.

"az akadémia egyik igen tisztelt tagja matematikailag-fizikailag levezette"

Na igen.

Tehát NEM az akadémia - hanem csak egy akadémikus MAGÁNVÉLEMÉNYE.

És valószínűleg a levezetés is az akkori technikákról és anyagokról szólt.

Tipikus esete annak, ha egy tudós kimegy a szakterületéről, és butaságokat mond - vagy pedig tényleg úgy értette, hogy MOST nem foglalkozunk ezzel, mert MÉG nincsenek meg a feltételek, tehát szinte biztos, hogy ha MOST hozza valaki egy repülő szerkezet tervét, az hamis lesz.

"Olyan sincs hogy "objektív méréssel" megállapítunk valamit, mivel már maga az "objektív mérés""

Dehogy nincs.

Már írtam, hogy az, aki EGYETLEN infó alapján ítél, az téved.

De ha több alternatív lehetőséged van valaminek a megállapítására és mind ugyanazt az eredményt adja, akkor az már igencsak ténygyanús, nem gondolod?

Látom a napfényt, érzem a melegét a bőrömön, látom a fénymérő által kijelzett pozitív eredményt, ránézek az órára, igen, most nappal van, nem éjszaka.

Persze még ekkor is van esélye hibának, de akkor már legrosszabb esetben is csak rosszul megválasztott mérési módokról lehet beszélni, szubjektivitásról semmiképpen.

A tévedés, hibás ténymegállapítás lehetősége nem jelent egyet a szubjektivitással!

"a vak barlangi rák számára vajon nem továbbra is HOMLOKEGYENEST MÁS tény létezik???"

Nem. Mert neki az a bizonyos eldöntendő kérdés sem létezik.

Adott témában a két halmaz metszete üres.

Azt hiszem, a szubjektivitás definícióját értelmezed rosszul.

"Tipikus esete annak, ha egy tudós kimegy a szakterületéről, és butaságokat mond"

Végül is igen. Csak annyira azért nem ment ki, hogy ne lenne égő. :D

Mert a Wright tesók saccperkábé 5-10 évre rá már repültek, Lilienthal már akkor is, szóval ez inkább a tényeket elnyomó önbizalom esete volt. :)

#16

Te nagyon osszekevered itt a dolgokat. Termeszetesen az, hogy “szep napos ido van” egy szubjektiv eszlelese a tenyeknek, ugyanakkor az, hogy az egen nincs felho, illetve hogy 18°C a levego homerseklete az ket kulon objektiv teny. Ezt lehet interpretalni szep napos idonek, vagy kellemetlenul huvos, am tiszta idonek, viszont nem lehet fagyos felhos idonek nevezni, mert az egyertelmuen a tenyek tagadas. Es ezek tenyek egy vak ember szamara is, meg akkor is, ha nem latja. A teny nem attol teny, hogy konkretan en latom-e vagy sem, erdekel-e vagy sem, Amerika is ott van a Fold tuloldalan attol, hogy meg sosem lattam.

A vak barlangi rakos hasonlatod is teljes hulyeseg. (Megjegyzem, az ide jaro kommentelok tobbsege el tudja olvasni a szoveget akkor is, ha nem teszel bele nagy betus szavakat. Nem kell a szoveged felet kiemelni, amugy se olyan fontos.)

Szoval tegyuk fel, hogy a vak barlangi rak intelligens, es van ertelme neki egyaltalan meromuszereket mutogatni es tenyekrol diskuralni. Akkor a rak valojaban el fogja fogadni, hogy letezik egy muszer, aminek a kimenetere mondjuk hangjelzest kotunk, hogy eszlelni tudja, szoval letezik ez a muszer, ami idonkent halkan, maskor hangosan pittyeg. Lehet, hogy szamara jelentektelen dolgot fog eszlelni, de attol, hogy valami szamunkra jelentektelen, meg nem biztos, hogy nem letezik. Peldaul Texas allam jelenlegi atlagos levego paratartalma szamomra teljesen irrelevans, es ha lenne egy muszerem, ami ezt meri, akkor sose neznem meg, de attol meg az a bizonyos paratartalom egy merheto, tenyleges dolog. A vak barlangi rak szamara se fontos a napsugarzas, de attol meg lehet egy muszere, ami ezt meri. A vak barlangi rakok tudomanyos akademiajan tarthatna rola egy eloadast harom masik betero vak barlangi raknak, mivel a muszer tenyeket kozol. De az is lehet, hogy idovel rajon, hogy az etel sokkal gyakrabban erkezik olyankor, amikor a muszer hangosan pittyeg, illetve hogy erdekes ciklikussag van a pittyegesben, es 365 pittyegesi ciklus pont egybeesik a szomszed halak parzasi ciklusaval. Ettol kezdve a napfenyjelzo muszernek prediktiv ereje lesz, meg akkor is, ha a predikciok nem allnak kozvetlen kapcsolatban magaval a napfennyel. Es akkor az eloadasra is elmegy majd az osszes vak barlangi rak.

Tudod ugyanez tortent a radioaktivitassal. Radioaktivitas mindig is letezett, nem akkor jelent meg, amikor Curie felfedezte. A felfedezes veletlen volt, es egy ideig semmit se tudtak kezdeni vele, ahogy a vak rak is kifejleszthet egy napfenyerzekelo gepet teljesen veletlenul, majd hallgathatja a pittyegest nem tudvan hogy mit is kezdjen vele. De aztan ahogy a radioaktivitast tovabb vizsgalva gyakorlati haszna lett, ugy a vak rak is rajohet, hogy miti s kezdjen a gepevel. Es akkor az a teny, hogy van valami lathatatlan ize, amit csak pittyego muszerrel tudunk megmerni, es hatassal van az eletunkre, nos ez egy nem kozismert tenybol kozismert tennye valik.

Mindezzel tehat azt akarom mondani, hogy a tenyeket nem a fontossaguk (ami szubjektiv) teszi tennye, sem az, hogy adott pillanatban tudjuk-e eszlelni oket.