Történelmesek! Igaz, hogy a lengyeleknek sikerült elfoglalnia Moszkvát?

Igen, 1610-ben.

[link]

Az történt, hogy 1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia utolsó tagja, IV. (Rettegett) Iván gyengeelméjű fia. Ekkor nagy káosz uralkodott el Moszkvában, mert nem tudták, ki legyen az utolsó cár, azt hitték, Isten bünteti őket és eljött az Apokalipszis (mert az oroszok nagyon vallásosak voltak, és tényleg úgy gondolták, hogy a Rurikok Isten kegyelméből uralkodnak).

Ekkor összeült a Szemszkij Szobor (orosz nemesi gyűlés), és megválasztották Borisz Godunovot, az utolsó Rurik cár tanácsadóját cárrá. Viszont akadt egy kis bökkenő, mégpedig az, hogy IV. Ivánnak ugyebár több fia is volt, és az egyik, Dimitrij, akit az apja megöletett, előjött a semmiből, és azt állította, hogy mégsem halt meg, és ő az utolsó Rurik, követeli a hatalmat.

Viszont ez egy Ál-Dimitrij volt, egy kalandor, aki tudta, milyenek az oroszok. Segítséget kért a lengyel uralkodótól, aki adott is neki pár ezer fős sereget. Ezzel bevonult Moszkvába, azt hangoztatva, hogy ő a meggyilkolt Dimitrij, IV. Iván fia, és meg is koronázták cárrá. Ezután viszont a lengyelek ellenszolgáltatást követeltek, és mindenféle magas állami pozícióba be is kerültek az oroszok nagy bosszúságára (olyan volt, mint nálunk Gertrúd királyné és a merániak a Bánk Bánban). Az oroszok azt látták, hogy minden pozíciót a nyugati katolikus lengyelek töltenek be, tele van velük Moszkva, ezért megharagudtak, és elűzték ezt az Ál-Dimitrijt.

Ezután viszont tovább folytatódott a káosz, mert hamarosan újabb Ál-Dimitrijek jöttek és mindegyik azt állította, hogy IV. Iván fia, és mégsem halt meg... A Zemszkij Szobor viszont egy új cárt is megválasztott, Vaszilij Sujszkijt, aki egy ilyen újabb Ál-Dimitrijjel kezdett háborúzni, és felosztották egymás között a cárságot. Mivel egyik sem bírt a másikkal, Sujszkij a svédeket, a második Ál-Dimitrij pedig a lengyeleket hívta be Oroszországba. A végén II. Ál-Dimitrij meghalt, Sujszkij cárt pedig megfosztotta a hatalmától a Zemszkij Szobor, 1610-ben.

1610-13-ig interregnum volt az országban, és az állami teendőket a moszkvai pátriárka látta el. A svéd és lengyel seregek viszont tovább garázdálkodtak az országban, így ellenük egy paraszti és egy népi felkelés is létrejött, akik egyesültek egymással (soha azelőtt és azután sem egyesültek a parasztok a nemesekkel egy cél érdekében Oroszországban), és ez egy november 7-i napon történt. Amúgy egy ideje ezt ünneplik az oroszok november 7-én (az orosz nemzeti összefogás napja), nem pedig a bolsevik forradalmat. Ezt csak érdekességként írtam.

1613-ra kiverték az idegeneket (bár a lengyelek megtartották Szmolenszket, amit majd csak később tudnak tőlük visszafoglalni az oroszok), és megválasztottak egy új cárt, Mihail Romanovot, ha jól emlékszem. A Romanov-családnak nagy volt a telkintélye, mert IV. Iván felesége, Anasztázia Romanova nagy népszerűségnek örvendett az oroszok között. A cárt utálták, mert zsarnokoskodott, a feleségét viszont jóságos cárnénak gondolták, aki segíti a népét.

A Romanov-dinasztia 1917-ig volt Oroszország élén.

Bocsi, mivel fáradt vagyok, elég pongyolán fogalmaztam. Kijavítanám az első bekezdést:

*1598-ben meghalt IV. Iván egyetlen fia, ezzel kihalt a Rurik-dinasztia.

**Ezután nagy káosz uralkodott el, mert az oroszok nem tudták, ki legyen a következő cár.

Remek kis történelmi visszatekintés, a témához kapcsolódóan mindenkinek ajánlom az 1612 című orosz történelmi filmet, amely látványosabb fabuláris jelleggel dolgozza fel ezt az időszakot.

És egy apró kiigazítás: az új orosz ünnepnap november 4., a régi november 7. helyett.