Milyen tervek születtek Európa I. világháború utáni újrarendezéséről?

Németországot jobban megfaragták volna a franciák és az oroszok. A franciáknál felmerült a Rajna-határ, az oroszoknál pedig Kelet-Poroszország eltüntetése a térképről (ami aztán 1945-ben vált valósággá). De Nagy-Britannia és az USA sohasem támogatta ezeket az ötleteket, mivel az Németország túlzott meggyengítését jelentette volna, ami már az európai erőegyensúlyt veszélyeztette volna szerintük. Belgium függetlenségének helyreállítása mindvégig a célok között szerepelt. Az oroszok kidőlése után jött a független lengyel államiság helyreállítása is, mint cél.

A legnagyobb és állandóan váltakozó dilemma az antant számára az Osztrák-Magyar Monarchia sorsa volt mindvégig a háború alatt. Egészen 1918 tavaszáig két lehetőséget fontolgattak: szétszedni a Monarchiát független nemzetállamokra (ez lett, mint tudjuk), vagy pedig némi területi csonkítás után valamilyen föderalizált formában átmenteni azt.

A németek egy nekik szorosan alárendelt bábállamokból álló Európát képzeltek el (Mitteleuropa-terv) a központi hatalmak győzelme esetén. Az Oroszországtól elhódítandó területeken "független" lengyel, ukrán, belarusz, észt, lett, litván, finn államokat hoztak volna létre (1918-ban meg is csinálják), s hasonló lett volna a Balkán sorsa is (német bábállam lett volna Szerbia, Románia). Szerbiával és Romániával szemben csak némi stratégiai határkiigazítás jött szóba komolyan, ugyanakkor német katonai megszállás és teljes gazdasági alárendeltség lett volna a sorsuk.