Az ember tragédiájában ha az Úr megsemmisítette volna Lucifert akkor ő maga is megsemmisült volna?
Mert az Úr csak ennyit mond Lucifernek:
"Megsemmíthetnélek, de nem teszem.
Száműzve minden szellemkapcsolatból küzdj a salak közt gyűlölt idegen."
Szinte olyan, mintha Lucifer az Úr ellentéte volna. (Legalábbis számomra egy picit így jött le a dolog.)
Próbáld elképzelni Istent a Teremtés előtti és utáni állapotában.
Amikor nem volt semmi, csak Ő, akkor látszólag nem volt választási lehetőség, nem volt kettősség. Mivel Ő létrehozta mindezt, az azt jelenti, hogy őbenne rejlett minden megnyilvánulatlanul. Ő is megnyilvánulatlan volt mert csak Önmagához tudta mérni Önmagát. Nem volt Más...
..Ő maga hozta létre a Természetet, amit termékennyé tett mindazzal, ami eddig benne rejlett.
Nem tudok ilyesmit elképzelni, persze senki sem tud, nem csak én. Egy ennyire absztrakt filozófiai istenről nem tehetők érvényes állítások. Ez az isten bármilyen lehet a szó szoros értelmében, s így valójában realitásának a morzsája is elvész. Ez az az abszurd létező, amire csak a legek mondhatók jellemzésül. Pl. ugye az elgondolható legnagyobb tökéletesség, aki megteremt mindent magából valahogy. De jön egy még nagyobb hülye, aki szerint a teremtés mozzanata valamiféle célt, törekvést involvál, a saját magából teremtés pedig immanens inhomogenitást, mindezeknél nagyobb tökéletesség is elgondolható, mégpedig a törekvés, a cél teljes hiánya, azaz a változatlanság, ill. a teljes homogenitás.
Tehát ki lehet jelenteni, hogy egy teremtő isten szükségképpen tökéletlenebb, mint az, amelyik nem csinál semmit, csak pusztán létezik. Ebben az esetben persze felmerül a kérdés, miért kéne egyáltalán léteznie?
Próbálj elképzelni egy jógit, aki napi legalább 20 órán át agyal ezen. Pillanatnyilag már ezt a jógit sem tudod elképzelni, aki csupán egy homokszemnyivel megvilágosodottabb nálunk.
Isten valósága túl van a korlátolt elménk kepésségeinek határán, de szerencsére nem függ tőlünk. Nem lesz kevesebb, vagy valótlan attól, hogy nem tudjuk felmérni az Ő nagyságát, tökéletességét.
Ő nem a "Leg"... A legek az Ő tulajdonságaiból építkeznek. Már a legség is egy kibomlott, viszonylagos állapotban értelmezhető tulajdonságnak a különböző mértékű megvalósulása.
- Ő a legnagyobb?
- Nem, Ő a Nagyság. A nagyság Ura. Semmi sem hatalmasabb... Nélküle.
Logikával csak egy parányi része mutatható be, ismerhető meg. A megismerésre törekvő, önmagában helytálló igazságok ellentmondásaiba fog ütközni. Ha ez visszatartja, akkor el fog akadni a megismerés útján.
Filozófiai alapelv:
"Minden tézis magában hordja antitézisét, mígnem feloldódnak a szintézisben."
.
Istent, mint egyedi kiindulási alapot feltételezve, a teremtés gondolatának felmerülésekor tudatosult benne a "mire jó, miért kell?" kérdés. (Mert, ha nem, akkor az egész teremtés csak egy pillanatnyi ötlet, egy átgondolatlan cselekedet!) Amennyiben így volt, mert így kellett lennie, máris megteremtette a Kétkedés Szellemét, azaz Lucifert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!