A történelem tanárok mit szólnak ehhez?

A történelem nem egzakt tudomány, de tudomány, ami azt jelenti, hogy általában a különböző történésekről van egy kvázi mindeni által elfogadott véleménye.

Az, hogy egy történelemtanár valamivel nem ért egyet, az csak vélemény. De ő nem a véleményét tanítja, hanem a történelem tudományát. Elmondhatja persze akár a saját véleményét, mint ahogy elmondhatja azt is, hogy mit evett vacsorára, de ez mit sem változtat azon, hogy neki a hivatalos történelmet kell megtanítania. Pl. ha ő azt is gondolja, hogy mondjuk a Szent Koronát nem a pápától kaptuk, és nem két részből lett utólag összebarkácsolva, hanem eredetileg is egységes volt, az egészen addig csak vélemény, amíg ezt olyan módon nem tudja igazolni, hogy azt el tudja fogadni a történészek jelentős többségével. Onnantól az már a történelem, mint tudomány véleménye lesz, de addig csak egyéni vélemény.

Nekünk nem volt társadalomismeret óránk, nem tudom ott pontosan mit tanítanak, de biztos vagyok benne, hogy a politikai felépítésről ha szó esik, akkor elvi szinten esik szó. Pl. hogy mi a parlament, milyen céllal, milyen előzményekkel alakult ki a parlamentális forma, mi a teendője, milyen szerepet tölt be, hogy fogadnak el egy törvényt, stb… Az, hogy korrupció, oligarchia, lobbizás van, az nincs hatásssal ezekre a megállapításokra.

Aki tanít, az azért tisztában van azzal, hogy mit tanít, ha tudományt, akkor azzal, hogy kb. mi tudományosan megalapozott, és mi az, ami véleményes. Tisztában van azzal is, hogy ő sem pártatlan, pont ezért kell törekednie a pártatlanságra.

Tudod, láttam én már rengeteg tanárt, volt köztük pár seggnyaló.

Utólag tudni fogod, ki mondott igazat.

Tanárként gondolom, nekünk értelmiségieknek nem az adott rendszert kell kiszolgálnunk, és nem egy pillantanyi hatalomnak tartozunk számvetéssel.

Aki majd visszakérdez, az a saját diákunk volt, de azt mi már nem érjük meg.

Nos, egyrészt a történelem nagyon is egzakt tudomány (hogy lehetne egy tudomány nem egzakt?), attól függetlenül, hogy mivel humán tudomány, sok mindenkinek megvan a véleménye bizonyos kérdésekről. Ezek a vélemények azonban nem tudományosak (vagy nem mindig), így nem minden véleményre lehet azt mondani, hogy tudományos.

A tudományon belül természetesen sok történész sokféleképpen lát egy konkrét problémát, de ez nem azt jelenti, hogy más a véleményük, mert ezek nem vélemények. Ami tudományosan meg van alapozva, az nem vélemény. Tehát Pista bácsinak a kocsmában lehet véleménye a rendszerváltásról, de a tudományban ez nem így működik. A történész forrásokat kutat, forráskritikát alkalmaz és abból von le következtetéseket. Ezeket a következtetéseket pedig egy másik történész megtámadhatja, és ebből tudományos vita alakulhat ki, ami inkább erősíti a tudományt, mint gyengíti. Tehát, ha sokan sokféleképpen írnak egy adott kérdésről, az inkább jó, mint rossz, még ha elsőre ez nem is tűnik így. Ebben más egy humán tudomány, mint egy reál...

A történelemtanár persze elmondhatja a saját álláspontját (és nem véleményét!) is, de csak akkor, ha ez nem ellenkezik a tudománnyal, azaz tudománytalan dolgot nem állíthat. Így nem mondhatja pl, hogy "szerintem nem volt holokauszt" vagy "a magyarok szerintem a hunok leszármazottjai", vagy "a sumérok az őseink voltak" vagy "a piramisokat az UFÓk építették", mert ezek nincsenek megalapozva a tudományban.

A törikönyvben sok minden egyszerűsítve van leírva, ezért tényleg pár dolog "nem úgy volt", de igazából nem is a tantárgy lényege. Aki fizikát tanul, nem lesz rögtön atomfizikus, csak valami alapot, rálátást sajátít el, amire később az egyetemen építkezhet, ha atomfizikus akar lenni. Kb. így van ez a középiskolás történelemmel is. A tutit senki nem fogja megtanítani Neked, és a gimis törikönyvből nem is fogod elolvasni. Ez csak arra jó, hogy ha érdekel, akkor mehetsz történésznek, lesz alapod az egyetemre, és ha később majd kutató leszel, akkor meglehet a saját álláspontod is egy adott kérdésben... De ha csak így leírod, hogy "minden, amit töriből tanulunk, szar", az nem egy "igazi" dolog, csak laikus hozzáállás, már bocsi.

Egyébként írod ezt a maffiahálózatot, korrupciót, a magyar állam nem a nemzet érdekeit szolgálja stb. MOST. Már bocsi, de a jelenben történő dolgokkal a történelem nem foglalkozik, úgyhogy ne hibáztasd a törit, a múlttal foglalkozó tudományt olyan dolgok miatt, amik a jelenben vannak!

5-6-os vagyok. Igen, igazából van igazság abban, amit írsz. Én is érzek aránytalanságokat a törikönyvekben. Pl. ami most hirtelen eszembe jut, hogy múltkor nézegettem a mostani törikönyveket, és van egy rész, amikor általánosságban bemutatja, hogy a 2. vh-ban milyen pusztítások, veszteségek történtek. Felsorolja a könyv az összes pusztítást, amit az oroszok, németek, japánok csináltak, de az amerikaiak atombomba-támadásairól szó sem esik...

Amit Te említettél, az is igaz. Múltkor voltam egy történész-konferencián (egyetemista vagyok és az egyik tanárunk szervezte, nekünk meg el kellett menni), aminek az volt a témája, hogy a náci és kommunista diktatúrák milyen pusztítást végeztek az országban a 2. vh idején. Az egésznek a háromnegyede a holokausztról szólt, holott nem ez volt igazán a konferencia témája... És ez az aránytalanság valamennyire a törikönyvekben is tükröződik.

De erre mondtam, hogy a töritanárnak nincs mit csinálni, meg van kötve a keze, hogy mit taníthat, és kérhet számon, mivel nem ő, hanem a történészek/oktatáspolitika dönti el, hogy mit kell a gyereknek tudni. Ha én töritanár leszek és lesznek ilyen aránytalanságok, majd sugallom a gyerekeknek, mellékesen megfogalmazom, hogy azért az amerikaiak is ledobták azt a két atombombát, nem csak az oroszok, németek, japánok stb. pusztítottak...

Amúgy a társadalomismeret nem konkrét dolgokkal foglalkozik, ahogy írták már előttem, hanem csak elméleti ismeretekkel (milyen választási rendszer van, hogy működik a parlamentalizmus, milyen fajtái vannak stb.).

Ilyen témákkal, hogy bűnözés, korrupció stb. nem nagyon foglalkoznak középiskolában, mert ezek igazából nagyon speciális témák. Ha szociológiára, politológiára, kriminalisztikára, meg ilyen szakokra megy valaki, ott jönnek szóba ezek. De ha a tanár elkezdene ezekről szónokolni az osztályban, az nagyon kocsmafeeling lenne, mert igazából a tanárok sem értenek ehhez, legfeljebb csak a saját véleményüket mondanák el. Most érted, otthon is biztos hall ilyet a gyerek, hogy "hát igen, jobban is mehetne az ország, ha nem nyúlnák le a korrupt politikusok az EU-s pénzeket". Ez viszont csak amolyan sztereotípia, mindenki tud mondani ilyeneket, nincs megalapozott tudományosság egy ilyen mondat mögött... Szóval ezért ne várj ilyeneket a tanároktól, hogy a gyerekeknek tanítsanak :D A tanár tanítsa azt, amiben biztos, és megfelelő tudása van hozzá.