Valóban igaz az, hogy a Kádár-korszakban üldözték a vallást, vallásos embereket?

Nem, nem igaz.

Persze, ha párttag akartál lenni (ami nem ártott) nem volt éppen jó pont, ha templomba jártál, de semmiféle meghurcolásban nem volt része annak, aki mégis megtette, és voltak bőségesen, akik koptatták a templomban a padokat.

Ámbár a Kádár-diktatúra puha diktatúra volt, és a hívők szabadan járhattak templomba (és ezért nem számíthattak retorzióra), de az állam eléggé befolyással volt az egyházra és próbálta szigorú keretek között tartani és szétzülleszteni azt.

[link]

A Kádári diktatúra a rendszer teljes erejével üldözte az egyházat. A hívő emberek munkája kellett nekik, de értékrendjüket tűzzel-vassal tiporták. Itt egy összeállítás az egyik persorozatról.(lexikonból másolva):

regnumi perek: katolikus papok elleni terrorperek. - 1. Regnum Marianum-per, 1961. júl. 3-6. Fazekas Ferenc tanácselnök bíró vezetésével a Bpi Főv. Bíróság tárgyalta. A 'népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés' vádjával →Werner Alajost (I. rendű vádlott) 5 év 6 hónap, →Tompa Nándort (II. r.) 4 év, →Keglevich Istvánt (III. r.) 5 év, →Rózsavölgyi Lászlót (IV. r.) 3 év, →László Gábort (V. r.) 1 év 6 hónap, Hagyó Józsefet (VI. r.) 2 év, Opálény Magdolnát (VII. r.) 1 év 4 hónap, Orosz Ferencet (VIII. r.) 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte főbüntetésként. (A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési óvást elutasította, az V. r. vádlott büntetését 3, a VI. r. vádlottét 3 év 6 hónapra fölemelte.) - 2. regnumi összeesküvési per, 1965. ápr. 29.-máj. 21. Bimbó István tanácselnök bíró és Radó Ilus (Schőnherz Zoltánné) ügyész vezetésével rendezték. Összeesküvésre irányuló bűntett vádjával →Emődy Lászlót (I. r. vádlott) 5 év, Keglevich Istvánt (II. r.) 5 év, Rózsavölgyi Lászlót (III. r.) 3 év 6 hónap, →Thiry Istvánt (IV. r.) 3 év, Hagyó Józsefet (V. r.) 4 év, Werner Alajost (VI. r.) 2 év 6 hónap, →Somogyi Sándort (VII. r.) 2 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az 1965. X. 11: és XI. 1: tartott föllebbezési tárgyaláson csak Werner Alajos büntetését mérsékelte 1 év 6 hónapra. - 3. Regnum-per, 1971. ápr. 26.-máj. 31. A Bpi Főv. Bíróság Bimbó István tanácselnök vezetésével 'összeesküvésben való részvétel' bűntette vádjával Hagemann Frigyest (I. rendű vádlott) 5 év, →Túry Lajost (II. r.) 3 év 6 hónap, Somogyi Sándort (III. r.) 4 év, →Katona Istvánt (IV. r.) 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, egyesületi joggal való visszaélés bűntette vádjával Doskár Balázst (V. r.) 10 hónapi, Hegyi Veronikát 6 hónapi (3 év próbaidőre fölfüggesztett) szabadságvesztésre ítélte. 1972. I. 18-19: a Legfelsőbb Bíróság a föllebbezési tárgyaláson a bűntett minősítését megváltoztatta, így a kiszabott büntetéseket az I., II., III. és IV. r. vádlottaknak fegyházban, az V. r. vádlottnak fogházban kellett töltenie. - 1991. I. 14: a Legfelsőbb Bíróság az 1961. és 1965. é. regnumi perekről megállapította, hogy az ítéletek még az akkori alkotmány alapján is törvénysértőek voltak, elítéltjeit rehabilitálta, V. 9: az 1971. é. 3. Regnum-pert is törvénysértőnek minősítette, elítéltjeit rehabilitálta.

Szerzetesrendek működését korlátozták, csak a propaganda érdekében engedélyeztek néhány egyházi iskolát.

A vallásos szervezetek (pl. cserkészek) nem működhettek, az ún. bázis közösségek ellen az egyházi vezetést kényszerítették fellépésre )l. Bulányi ügy.

A hatvanas évek végén admin. voltam a "tanácsházán" Pl. jelenteni kellett a járáshoz a húsvéti körmenetben részt vett párttagok számát.Persze nullát irtunk.

A hittan oktatásra a káplán buzgósága miatt "túl sokan" jelentkeztek. Hogy ne vetüljön rossz fény emiatt az iskolára, az illető szülőkkel elbeszélgettek a munkahelyükön, hogy inkább ne járassák a gyereket hittanra.

Az egyházakat kicsit üldözték, a vallást igyekeztek diszkreditálni, a vallásos embereket nem üldözték.

A templomba járó párttagokat pedig megbélyegezték. Szerintem helyesen, mivel az én személyes véleményem szerint a világnézet fontos dolog, ezért csak vallásos ember járjon templomba, aki nem az, az ne, így az ilyen ne legyen tagja egy kommunista pártnak, mely a marxizmus-leninizmus ideológiai talaján állva természetesen ateista eszméket hírdetett.

Persze nagy ritkán előfordulhatott az MSZMP tagjai között olyan tiszteletre méltó ember, aki aktívan gyakorolta a vallását, és a pártba csak azért lépett be, mert ez szükséges volt ahhoz, hogy közösségét - melynek vezetőjévé személyes karizmája, vagy egyéb jó tulajdonságai tették - hatékonyan tudja segíteni. Voltak ilyen igazgatók, tanácselnökök bizonyára, de az általános gusztustalan gyakorlat a párttagok gyerekeinek titokban tartott keresztelője volt, meg a ma is dívó pusztán romantikus okból elkövetett egyházi esküvők olyanok által, akiknek semmi közük sincs az aktiv vallásgyakorláshoz.

Szóval nem nagyon üldöztek senkit pusztán a világnézete miatt.