Van Bíborbanszületett Konstantin császár tudósításán kívül egykorú forrás, amelyben Árpád vezér NEVE szerepel?
A szóbeli hagyományon kívül a netes keresés nem dobott ki mást.
Persze valójában lényegtelen van-e további igazoló forrás.
Később nyilván bekerült krónikákba meg akármi. EGYKORÚ forrást kérdeztél.
Egy korban amikor NEM ISMERTÉK AZ ÍRÁST (a magyarok nem tartottak meg feljegyzéseket), nem elvárható hogy le legyen írva a neve. Faxom, Nagy Sándorról alig maradt elsődleges forrás. Homéroszról gyakorlatilag nem tudjuk biztosan hogy valóban élt-e, vagy hogy egyetlen személy volt-e.
Elárulom egyébként hogy Álmosról EGY DARAB EGYKORÚ FORRÁS SEM LÉTEZIK. 50 évvel később lefirkantotta a nevét Bíborbanszületett..., és vagy 200 évvel később Anonymus. Ennyi.
Gézáról is az EGYETLEN egykorú forrás Bíborbanszületett... udvari feljegyzése.
Az írást ismerték a magyarok, csak nem a latinbetűst. Géza Konstantin UTÁN élt, nem firkanthatta le a nevét.
Valami releváns megjegyzés a kérdésemre?
Jó. Hát a százoldalnyi cikkekben félreolvastam az egyik mondatot mert rohadtul nem engem érdekel.
HELYETTED elvégeztem a kutatást viszont, amiért illene hálásnak lenned.
Továbbiakban tessék elmenni MÚZEUMBA, vagy vmi professzorral beszélni akinek ez a szakterülete.
Ezeken túl vagyok, de nem sikerült ILLETÉKESt találnom, ezért kérdeztem meg, hátha olyan is akad errefelé, aki tanulja a történelmet, s szakirányon. Tehát jobban hozzáfér a szakirodalomhoz. Vagy gondolkozik, s kutat is, netán haladt már a tudomány előre.
Félművelt kóklerekkel tele a net...
Vannak furcsaságok abból az időszakból. Most anélkül, hogy minősíteném, az Illig-féle "hamisított történelem" is azért keltett akkora érdeklődést, mert a "sötét középkor" a honfoglalást megelőző időkben igen gyéren adatolt. Görög nyelvű forrás, ahogy én tudom, a 7. sz elejétől a 10. század elejéig csak egy van, Theophanész világtörténete a 9. században. S ha Konstantin művét vesszük, ami kompiláció, ráadásul egy századdal későbbi átirata maradt fenn, az is javításokkal, akkor hümmöghetünk. A nyugati irodalom valamivel gazdagabb, de ott meg Árpádnak a nevét se ismerik, ahogy én tudom, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy személynévként nem fordul elő az Árpád-korban, míg Álmos neve több oklevélben is. Mintha nem is létezett volna... Pontosabban nem személynévként, hanem például rangként, amit a bizánciak érthettek így is, úgy is.
A finnugrista 'Árpácska' névmagyarázat megmosolyogtató. Viszont iráni nyelvekből, ha rangnak értelmezzük, elég jól magyarázható. (ar + pad = ar (iráni népek önelnevezése) + pad (fej, fő) - ugyanez van a török padisah szóban - vagyis magyar analógiával törzsfő, az ar nép feje)
Vannak olyan hely(ség)nevek, amelyekben benne van
a név Pl. Árpádvölgy (Dunántúlon)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!