Azt mondják, minden változik. Mi a helyzet a fizika törvényeivel?

Egy biztos: az ősrobbanást követő néhány tized másodpercben a jelenleg ismert és elfogadott fizikai törvények nem működtek.

A Világegyetem tágulásával elképzelhető, hogy változik néhány alapvető fizikai paraméter (pl. gravitációs állandó) de ez a jelenlegi méréshatár alatt lehet - ha létezik egyáltalán.

#1: És ha azt mondom, hogy a fizikai tőrvények folytonosan változóak, mert Isten így teremtette őket? Honnan tudjuk, hogy Isten milyennek teremtette őket?

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Vannak néha a fizikában olyan elképzelések, magyarázatok, amelyek esetleg feltételezik, hogy egy adott fizikai állandó időben nem állandó. Pl. a Hold Földtől való távolodást – ha nem ismerjük az ár-apály erőket, vagy vitatjuk, hogy a Hold távolodását kizárólag ez okozza –, akkor akár lehetne azzal is magyarázni, hogy esetleg a gravitációs állandó időben csökken.

Csakhogy egy-egy régmúltban történt eseménynek ma is megvannak a hatásai, amelyek jól mérhetőek. Pl. ha valamiért azt kell feltételezni, hogy esetleg a magerő egy kicsit kisebb, vagy nagyobb volt mondjuk 1 millárd éve, akkor annak ma következménye van. Ha kicsit erősebb, akkor mondjuk a rádium sokkal stabilabb elem lenne, és nem bomlana el olyan könnyen ólommá. Ekkor jóval kevesebb ólom lenne a földön. Ha meg kicsit gyengébb, akkor meg rádiumot találnánk kisebb mennyiségben…

Mindenesetre sokfelé előjött ez a kérdés. Pl. vannak akik a fénysebességet nem tartják állandónak, és ennek a változásnak a következménye szerintük a vörös eltolódás, és szó sincs itt semmiféle világegyetem tágulásról. Lehetne így is, csak ezt sokkal több ellentmondást, problémát vet fel, mint a jelenleg elfogadott modellünk.

Mindenesetre a jelenleg elfogadott fizikai modellek alapján eléggé esélytelen, hogy bármelyik fizikai állandó időben változó lenne, mert akkor nem jönne ki a modellből az az Univerzum, amit magunk körül látunk. Legalábbis ha van is valami változás a fizikai állandókban, törvényekben, azok nem lehetnek túl nagyok. Lehet, hogy 2083-ban valaki bizonyítani fogja, hogy a fénysebesség 2 milliárd éve nem 299 792 458 m/s volt, hanem csak 298 925 791 m/s, de valószínű a mai fizikai modellünk még ennyit sem enged meg.

Mindenesetre nagyon-nagyon–(és itt 28 darab nagyon jön)–nagyon valószínűtlen, hogy egy fizikai mennyiség, mondjuk a gravitációs állandó, vagy az elektron töltése jelentősebb – 1-2%-ot meghaladó – változáson esett volna át az Univerzum története során. Kisebb változás nem zárható ki, csak nem tűnik túl logikusnak, hogy lenne ilyen változás.

"mert előbb volt a newtoni fizika, azután az einstein-i, ami azt felülírta"

Ez így egy kicsit pontatlan: inkább úgy mondanám, hogy bizonyos esetekre kiegészítette (mert a newtoni fizika vívmányait a mai napig használjuk).

Van olyan elképzelés, hogy a finomszerkezeti állandó, nem állandó:

[link]

[link]

Ha a finomszerkezeti állandó, az alfa változik, akkor ez azt jelenti, hogy az alfa meghatározói közül legalább egy változik az idővel. Most akkor melyik?

"#1: És ha azt mondom, hogy a fizikai tőrvények folytonosan változóak, mert Isten így teremtette őket? Honnan tudjuk, hogy Isten milyennek teremtette őket?"

Igazad van Süsüke ! Ha Isten folytonosan változóak teremtette, akkor olyan.

Kedves Kérdező! A kérdésedből azt lehet kiolvasni, hogy szerinted a fizika törvéneyit az ember alkotja meg. Ez nem egészen így van. A világ ugyanis a saját törvényszerűségei alapján "műkdöik". E törvényszerűségek persze változhatnak, vagy nem tudom, nincs elég tudásom arra, hogy válaszoljak erre.

Az a lényeg, hogy a világot, és a világ dolgait, jelenségeit, törvényszerűségeket az ember megfigyeli, méri, elmélkedik rajta, kutatja. Ha felfedez valamit, akkor kísérlettel igazolni próbálja az elméleteit. Ilyen értelemben a fizika törvényei, amikről tudunk, amiket leírtak matematikai módszerekkel, folyamatosan változnak, próbálnak igazodni a valósághoz. Ezért néha felül kell írni a korábban leírt módszereket, néha új szempontokat kell hozni. Newton és Einstein nem írta felül egymást, inkább kiegészítette, más nézetek jelentek meg a 20. században. Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy Newton mehet a kukába, mert a földi környezetben a legtöbb newtoni következtetést továbbra is felhasználjuk.

És még azt is el kell mondani Newtonról, hogy neki elévülhetetlen érdemei vannak nem csak a fizikában, hanem abban is, hogy igazából a nyugati típusú modern tudományos gondolkodást (a felvilágosodás korától kezdve) szinte neki köszönhetjük, ő tette meg az első jelentős mérföldkövet benne. Ez a tudományosság példát mutatott más tudományterületben gondolkodóknak is.

A kérdés alatti magyarázatból értelmeztem úgy, de bocsi, akkor ezek szerint nem kellett volna. Nem állt szándékomban megbántani.

Egyébként a többivel én is egyetértek, amit írtál, mert én is azt írtam lényegében D:

#6: Nem tudom miért kapott a nevem kicsinyítő képzőt. Én nem különösképpen veszem zokon, de azért szükségét érzem megjegyezni, hogy egy vadidegen ember nevét kicsinyítő képzővel ellátni – még ha a név egy nick, ami jelen esetben kicsit komolytalanabb is –, hát azért valahol kissé modortalanság, amit célszerű kerülni, mert más lehet, hogy jobban zokon veszi.

Szóval végülis azon kívül, hogy deklaráltad, hogy te Istennel magyarázol meg valamit, de még azt sem igazán, így a válaszod a kérdés szempontjából tökéletesen irreleváns. Amúgy pont ez volt a gond a középkorban. Istennel, elvekkel, elképzelésekkel alá lehetett támasztani rengeteg dolgot, csak az a gond, hogy akár a homlokegyenest ellenkezőjét is. A bolygók azért mozognak körpályán, mert a kör a legtökéletesebb, mert Isten így teremtette őket, mert …. A tudomány ezért alakult ki úgy, ahogy, hogy tegyük félre ezeket a megkérdőjelezhető kijelentéseket, elveket, és vizsgáljuk meg, hogy valójában milyen pályán mozognak azok a bolygók, és kizárólag ezen megfigyelésekből állapítsuk meg, hogy hogyan működik a világ, vannak-e felfedezhető szabályszerűségek, törvények.

Ez idáig remekül működött, ezen módszerrel sokkal többet tudtunk meg a fizikai világ fizikai működéséről, mint előtte sokféle vallási, filozófiai elvek, elképzelések mentén gondolkodva. Persze sok vallásos ember reklamál ma, hogy a fizika miért nem foglalkozik Istennel. Hát pont ezért. Mert rendszerint ha Istent is behoznánk a képbe, akkor sem tudnánk többet az adott fizikai rendszer működéséről, és amúgy Istent 6*10²³ módon lehetne egymásnak is teljesen ellentmondó módon behozni a rendszerbe.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

#5: Itt is az van, amit fentebb írtam, hogy a változás nem lehet túl nagy. Itt is max. 0.00057%-os változásról van szó, ami ha egyértelműen kimutatható, akkor sem túl sok, márpedig úgy látom egyértelműen azért nehéz kimutatni. Itt is tudjuk, ha túl nagy lenne a változás, akkor nem alakulhatna ki az az Univerzum, amit magunk körül látunk, mert vagy nincs szénatom, illetve ennél nehezebb atomok, és akkor aligha vitatkoznánk azon, hogy az α állandó-e vagy sem, vagy nincs magfúzió, ami esetén szintén nem lenne kinek foglalkozni ezzel a témával. :-)

> Ha a finomszerkezeti állandó, az alfa változik, akkor ez azt jelenti, hogy az alfa meghatározói közül legalább egy változik az idővel. Most akkor melyik?

Az is lehet, hogy függ még egy olyan – rejtett – paramétertől, ami érthető módon változik. Pl. ugye az általános iskolában belénk verik, hogy a g = 9,81 m/s². Ha csak a Földön élnénk, ha nem látnánk magunk körül bolygókat, csillagokat, akkor akár lehetne ezt valamiféle univerzális állandónak is tekinteni. Mondjuk érdekesen alakulna akkor a fizika története, de nem elképzelhetetlen egy ilyen modell. Ott is kiderülhetne, hogy gond van ezzel az állandóval. Ma persze tudjuk, hogy ez nem állandó, a gravitációs erő függ a két test – jelen esetben a Föld és az adott test – távolságától is, nem csak az adott test, illetve a Föld tömegétől, így érhető módon nem állandó. Itt is ez van, az α nem valódi állandó abból a szempontból, hogy a modellek szerint más állandók összefüggéseiből levezethető (elemi töltés, Plank-állandó, fénysebesség). De lehet, hogy nem ezek az állandók változtak meg (elemi töltés, stb…), hanem, csak egyszerűen függ még egy mennyiségtől, ami viszont időben változó.

Amúgy az, hogy egy állandóról kiderül, hogy változó, végülis nem egy nagy kaland. Egy csomó paramétere van a világnak, ami állandó, egy csomó meg változó. Pl. az látható Univerzum mérete időben változó, vagy a háttérsugárzás hőmérséklete időben változó. A gravitációs állandó meg időben állandó – jelenlegi ismereteink szerint –, tehát mindkét esetre van példa. Az egy külön történet, hogy kiderítsük, hogy egy változó érték mitől változó, milyen folyamat eredményeként változik, és időben milyen összefüggések révén.