Mikor lettek a hunokból magyarok?

A hunokról 453 utántól, a magyarokról 1000 előttről nem sokat tudunk. Tehát azt állítani, hogy semmi közünk hozzájuk, eléggé bátor és felületességre utaló kijelentés az előzőek részéről. A kérdés eldöntéséhez a következőket kell figyelembe venni: (1.) a rendelkezésre álló történeti forrásokat, (2.) a történelmi tényeket, (3.) a nyelvet, (4.) a kultúrát, (5.) illetve a genetikai vizsgálatokat. Mindegyikkel gond van. De nem is ez a legnagyob baj, hanem az, hogy a mai ún. tudósok nagy része nem is törekszik multidiszciplináris, holisztikus szemléletmódra. De vegyük sorra a fenti pontokat:

1-2. A történelmi források egyértelműen azt mondják, hogy a magyarok a hunok utódai (így tudták ezt a magyar, de a nyugati krónikások is). Eldönthetjük, hogy hiszünk-e ezeknek (bár érdekes, hogy máskor ennél kevesebb helyen fellelhető információt is vakon el szokott hinni a tudományos társadalom), de ha mindenki így tudta, akkor azért lehet alapja. Az ellenérv itt az szokott lenni, hogy a krónikások minden keletről jövő lovasíjász népet szkítának vagy hunnak neveztek, függetlenül azok eredetétől. Kérdés, hogy a 2 álláspont között van-e lényegi különbség, akkoriban a Római Birodalom utódállamaitól keletre volt egy viszonylag egységes lovas nomád kultúra, mely sok népet fogott össze (köztük a magyarok őseit is), és ezt a kultúrát Európában hunoknak nevezték, innentől kezdve a magyarok is hunok, függetlenül attól, hogy pl. Attila hunjai melyik törzset is képviselték. Amúgy a honfoglalás után sem volt egységes magyarság, a törzsek többé-kevésbé autonómiát élveztek Istvánig, de István halála után is voltak még időszakok, amikor az országnak több ura volt, ld. kiskirályok Károly Róbert alatt.

3. nyelv: A hun nyelv nem maradt fenn, néhány (kb. 3) szó alapján a türk nyelvek közé sorolják, de ez igazából csak a saját megnyugtatásukra szolgáló spekuláció. Másodsorban azokon a krónikákon alapul, akik a hunokat "türk" népeknek nevezik, a gond az, hogy ezek a források általában a magyarokat is türk népnek nevezik. Tehát ha a magyarok kihaltak volna, és nyelvünk nem maradt volna fenn, valószínűleg a magyart ma ugyanúgy a türk nyelvek közé sorolnák (a hun besorolásához hasonló alapossággal). Innentől kezdve lényegtelen, hogy elfogadjuk-e a finnugor elméletet, vagy nem. Nem fogja kizárni a hunokkal való rokonságot. Bár az urál-altáji nyelvcsalád valószínűleg feloldaná ezt az ellentétet, de ennek bizonyítására megint nincs (a nyelvészek számára) elegendő forrás. Az "őshaza" kérdésével nem lehet foglalkozni, azt egyértelműen a finnugor nyelvek állítólagos "közös alapszókincs"-ében található néhány növénynév alapján állapítottak meg, amelyek közül a magyarban sajnálatos módon egyetlenegy sem található meg. Innentől kezdve nincs értelme őshazáról beszélni, amúgy sincs rá semmilyen bizonyíték. De nincs is feltétlenül szükség "őshazára", mert oda is valahonnan jöttek az emberek. Kínai forrásokat megvizsgálva talán később több adat is előkerülhet a hun nyelvről, akkor talán érdemes lesz újra átgondolni ezt a kérdést.

4. Kultúra: a magyarok népdalai, művészeti motívumai egyértelműen keletre mutatnak (de a finntől viszont pl. már teljesen eltérnek). A manysiké már hasonkló, de a manysik a magyar ágat (amit valamiért "ugor" ágnak neveznek) képviselik, így ez egyáltalán nem furcsa. És nem is lehet érv a finnekkel való rokonságunk mellett. Érdemes összehasonlítani a honfoglaló magyarok motívumait a hsziungnuk, azaz a keleti hunok művészetével. Szintén érdemes megnézni, hogy az ún. székelykapu pontosan merre fordul elő Eurázsiában. Talán akkor az őshazát is másfelé fogjuk keresni.

5. Genetika: ez a népek vándorlásával együtt változik, ahogy keverednek más népekkel, így a népekm kultúrák és nyelvek eredetének kutatása során csekély jelentősége van. Inkább a mai populációk egymáshoz viszonyított hasonlóságait, ileltve különbségeit vizsgálja. A római kori hunoktól és a honfoglaló magyaroktól vett minta összehasonlítása sem lehet célravazető, mivel a közben eltelt néhány évszázad során a teljes népesség getetikája jelentősen megváltozhatott. Így sem a hasonlóságnak, sem a különbségnek nem lenne bizonyító ereje.

+1 Amúgy érdekes, hogy a magyar nyelv nyilvánvaló türk kapcsolatait szeretik elintézni azzal, hogy ezek "jövevényszavak, melyek később kerültek a nyelvünkbe", ellentétben a "finnugor" szavakkal, melyek az "alapszókincs részei. Ezzel a gond az, hogy az alapszókincsben nagyon sok türkkel rokon szót lehet találni (pl. családi nevek, személyes névmások, egyes testrészek, növények és állatok, alapvető jelzők (sok, kicsi). Ezek nem lehetnek jövevényszavak. Ezért is kellene inkább ural-altaji nyelvcsaládról beszélni, mivel a számok alapján pedig inkább a "finnugor" népekhez állunk közelebb. Bár az egy helyen élő népek nyelvében is sokszor és sok irányban lehetett szócsere vagy nyelvcsere, így a nyelvészeti bizonyítékoknak önmagában nagy jelentősége nincsen. De gondolkodjunk el azon, hogy ha anno nem az uráli, hanem a türk szavak alapján határozzuk meg az alapszókincset (a hunnál ezt kevesebb szó alapján is meg merték tenni a nyelvészek), akkor fordított logika alapján máshová kerülne az őshaza, más lenne a vándorlás iránya, és akkor ezt bizonyítékként lobogtatva mondhatnánk, hogy a "finnugor" szavak később kerültek a nyelvünkbe, így jövevényszavak. És ez a logika sem lenne helytelenebb a másiknál. Az ún, "szabályos hangmegfelelések"-re pedig a türk szavainknál is akad jónéhány példa.

No, ezek a tények. Innentől kezdve mindenki gondolkodjon el, és vonja le maga a tanulságot. De ne kövessünk vakon olyan elméleteket, amelyek bár jól kidolgozottnak látszanak, de valójában számos helyen saját magukat bizonyítják be, illetve a nekik ellentmondó tényeket nem veszik figyelembe. Valójában az összes, egymásnak látszólag ellentmondó tényt is be lehet illeszteni egy elméletbe (ural-altaji nyelvcsalád, többé kevésbé egységes, de többnyelvű (azonban nyelvrokonságban álló) eurásziai lovas nomád kultúra, amit anno sok helyen szkítának vagy hunnak neveztek, és a magyarok is innen erednek). De bizonyos körök ezt jelenleg mereven elutasítják. Pedig a tudománynak csak akkor lehet értelme, ha minden adatot, minden területről, holisztikusan megvizsgálunk, így lehet összerakni a teljes képet a mozaikokból. Bocs, hogy hosszú lett, de rövidebben nem lett volna teljes.