Igaz, hogy IV. Béla ultimátumot kapott a tatároktól, a kunokért?

Volt diplomáciai nyomás, jöttek tatár követek, akik követelték a kunok kiadatását.

Igazából nem volt jelentősége, mert a tatárok megtámadták a lengyeleket is, a Balkánra is bemerészkedtek, vagyis így is, úgy is támadtak volna.

Csupán eleinte volt ilyen tapogatózás, később nyilvánvalóvá vált a szándékuk.

Mint köztudott, a Muhi csata őket is megviselte, sehol nem találtak ilyen erős ellenállásra.

Ezért aztán letettek egész Európa meghódításáról, majd később a kánválasztásra hazavonultak.

Az újabb értelmezések vitatják az eddig feltételezett óriási pusztulás, hiszen rövid idő múlva Magyarország nagyhatalmi szerepet játszott, erőteljesen lépett fel Európában és ez nem lett volna lehetséges, ha az ország annyira elpusztult volna, ahogy eddig gondolták.

Mindegy, a kérdésre az a válasz, hogy igen, ha nem is ultimátum, de volt ilyen értelmű tárgyalás, de nem ez volt a háború igazi oka.

Meglepően jó a Wiki cikke ebben a témában:

[link]

Elég átfogóan ismerteti a helyzetet, címszavakban sok mindenre utal.

A téma pontosabb ismeretéhez szükséges a tatárjárás közvetlen előzményeinek a feltárása, ez a kérdés is erre irányul. A kulcs ebben II. Frigyes szerepe Európában.

Jobban kellene tárgyalni a Muhi csatát, amely csupán hajszállal lett a mongolok győzelme és a magyar hadak további tevékenységét, amelyet részben ismerünk más forrásokból.

A mongolok diplomáciai és harci tevékenysége egyértelműen arra mutat, hogy szándékos erőfeszítéseket tettek a Magyar királyság meggyengítésére, arra törekedtek, hogy ne kaphassunk segítséget és a kunokat is felhasználták ellenünk, ugyanis azokat, akik meghódoltak nekik, az első sorokba állították, így elérték, hogy a magyarok és az általunk befogadott kunok között viszály keletkezett és szembefordultunk egymással, majd a kunok maradéka, ami jó tízezer harcedzett fő volt, végül kivonult az országból, ezzel is gyengítve sorainkat.

A Balkán és közép, kelet Európa meghódítása eldöntött tény volt, így ebben a kunok csupán ürügyet szolgáltattak.

A mongolok kivonulását talán nem is a kánválasztás okozta, hiszen arra csak négy év múlva került sor és ott Batu kán meg sem jelent.

Fontosabbnak látszik, hogy a megmaradt jelentékeny magyar haderő behúzódott a nehezen elfoglalható erősségekbe, aztán a mongol hadak ellátása is nehézségekbe ütközött, főleg mivel a hátországuk a megélénkülő orosz harci tevékenységek miatt instabillá változott.

Fontosnak látom felhívni a figyelmet a kevéssé ismert 1285 évi második tatárjárásra, amikor IV. László király kun harcosokra támaszkodó serege szétverte, majd egészen a Keleti-Kárpátokban lévő szorosokig űzte őket.

Ezzel a kunok hányatott története is igazolást nyerhet.