Régen kik laktak a várban? Lent a többi.

Konkrétan egy kis erődítményen belül a katonaság és az ellátószemélyzet (pékek, kovácsok, lovászok, stb) lakot valamint a várat felügyelő nemesi család. Aztán persze rendszerint a falon kívül volt egy falu, ami az állandó élelmezést és munkaerőt adta.

Nagyobb város esetén a falon belül persze voltak polgári házak is, de rendszerint itt is voltak a falakon kívül birtokok és falvak.

Nem írtad, milyen korra vagy kíváncsi?

A tatárjárás idején a Dunántúl főleg ezért nem lett elpusztítva, mert több volt a vár, az erősség, amelyeket csak hosszabb ostrom után tudtak volna elfoglalni a tatárok, ha egyáltalán ment volna. Ezért később több helyen építettek várakat, amelyek lefedtek területeket és ahová veszély esetén a környékbeliek is behúzódhattak.

A török időkben volt a végvári vonalrendszere, ezekben inkább csak vitézek éltek, de a központi erősségekben, amelyek sokkal nagyobbak is voltak, már voltak civil épületek is, persze itt több lépcsős volt a védelmi rendszer, az alsó vár vegyes volt, de a magjában csak katonai részek voltak.

Aztán a Habsburg idők megint mást hoztak, ekkor már szinte csak katonaság volt az erődítményekben, de azok sem mind ott laktak, inkább laktanyákban, azok közelében.

A 19. század végétől az erődök, várak jelentősége csökkent.