1686 Buda felszabadítása, vagy a Habsburgok megszállásának kezdete volt inkább? Húsz évre rá már máshogy látták a magyarok ezt.

Nem egészen párhuzamos a kettő.

Amint tudod, a török hódoltság idején három részre szakadt az ország, bár esetenként többet is meg lehet éppen különböztetni, de maradjunk ennyinél.

A Habsburgok által uralt területről számos magyar vett részt a felszabadításban, de renegát is akadt elég, mivel a szultán uralma alatt könnyebb volt az élet, kevesebb az adó, kivéve azokat a határterületeket, amelyeket mindkét fél megsarcolt, mert igényt tartottak rá.

Akik török uralom alatt voltak, kevésbé kívánták a változást, valamennyire igen, mert szinte az egész ország keresztény maradt, és a hagyományos vallási türelem miatt megmaradhattak a hitükben kedvük szerint. A reformata egyházak is tudtak terjeszkedni, a törökök nem gátolták.

A magyar fennhatóság alatt lévő területek inkább a török szövetségét keresték, de ennek földrajzi okai is voltak, jobban függtek a Portától, mint a Burgtól, de ugye tudjuk, hogy kezdetektől állt a török szövetség, amit még a független időszakokban is akceptáltak valamennyire és Bocskay, Thököly harcai is jórészt a Habsburgok ellen irányult, bár természetesen volt törekvésük arra, hogy megszabaduljanak a török szövetségtől, de ez nem volt igazán reális és két malomkő között őrlődve nem volt könnyű dolguk, ha saját politikát akartak csinálni.

Összegezve: erősen megoszlott az ország és nagyon változó volt a kép. Nagyjából a katolikus területek Habsburg pártiak voltak, de ahol a Huszita mozgalmak hatására elterjedt a reformáció, ott tartottak a katolikusoktól, mint tudjuk, joggal, mert később igen kegyetlen volt a rendcsinálás.

A csalódás különben sem jó szó, mert a a magyar szabadságjogok alapos megnyirbálása,

Bocsánat, nem ment át, folytatás:

A csalódás különben sem jó szó, mert a a magyar szabadságjogok alapos megnyirbálása, az általános elégedetlenség adta végül az alapot a Rákóczi szabadságharchoz.

A hadjáratra azért került sor, mert a törökök 1683 - ban sikertelen támadást indítottak Bécs ellen és válaszul XI, Ince pápa létrehozta a szent Ligát, Velence, a Habsburg birodalom, Lengyelország és több német választófejedelem részvételével, amihez később Oroszország is csatlakozott és mindenhol zsoldosokat toboroztak, akik meggazdagodni jöttek Magyarországba.

Budát porig égették és három napig volt engedélyezve a fosztogatás, így nem sokan maradtak életben a lakói közül és majdnem száz év múlva épült csak újra teljes mértékben.

A felszabadító sereg mindenhol nagyjából hasonlóan viselkedett a négy évig tartó hadjárat során, amíg Belgrádig szorították vissza a szultán csapatait.

A Habsburgok az egész Európában toborzott erőre támaszkodva kényszerítették az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendeket, akik lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, az ellenállási jogról, és deklarálták a Habsburgok örökös (azaz örökletes) királyságát.

Erdély függetlenségét is eltörölték, csupán belpolitikai kérdésekben rendelkezhetett Apafi, aki kénytelen volt Lipót oltalma alá helyezni Erdélyt.

[link]

Az előzőhöz annyit tennék hozzá, hogy nem volt véletlen a főparancsnok személye. Bár a felszabadításban sok magyar vett részt (főleg a legveszélyesebb helyeken, egyáltalán nem véletlenül), a lényeg az volt, hogy a felszabadítás ne magyar, hanem Habsburg tettnek minősüljön Európa szemében. Ez adta az alapot az ország bekebelezésére.

Persze ezt kellő távolságból és objektivitással könnyebb megfogalmazni, mint benne élve. De abban nem hiszek, hogy azok a magyarok, akik valóban átlátták a helyzetet, ezt másképp látták volna. Legfeljebb nem volt cselekvési terük.

A II. világháború ezzel nem hasonlítható. Gyenge analógia, hogy egy külső hatalom eltávolított egy másikat, majd a helyébe telepedett. A világháború célja (az egész világon) a német nácizmus (majd a szövetséges japán diktatúra) megtörése. Ehhez el kellett jutni a központig, azaz Berlinig. Technikai kérdés volt, hogy Magyarország közbe esett. Az pedig Jaltában eldőlt, hogy mindenki azt kapja, amit megtisztított a németektől. Vagyis egy előre meghatározott szabályrendszer szerint játszott a Szovjetunió és a nyugati szövetséges haderő is. Elsősorban technikai oka volt, hogy ránk nézve a Szovjetunió volt előnyben. És sajnálatos következmény, hogy sokáig maradtak, de ebben már nagy világpolitikai folyamatok játszottak szerepet.

Még a török megszállás alóli "felszabadításhoz" annyit, hogy azok a veszteségek, az elnéptelenedet országrész nem a török megszállás alat vált lakatlanná, hanem a "felszabadító" harcok során. Mégpedig a "felszabadítók" pusztítása végett is. A megszálló, nem pusztította ezeket a településeket, mert neki adófizető kellet. A "felszabadítónak" pedig már akkor "lebensraum", ahová új birtokosként a saját népét telepíti.

Hogy a "felszabadítók nem tettek különbséget a török és számukra hasoló nyelvű és kinézetű magyar között, bizonyíték a csallóközi és mátyusföldi falvak elpusztítása a hazavonuló lengyel Sobieski seregei által.