Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Einsteinnek mi volt a "viszony...

Einsteinnek mi volt a "viszonyulása" Istenhez? Utána nézhetnék ( fogok is ) de mi az esszencia?

Figyelt kérdés

#& Einstein
2014. ápr. 28. 20:24
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
30%
Einstein már kb. 13 éves korában ateistának mondta magát. Egész életében ateista volt, csak halála előtt rájött, hogy kell legyen egy isten, de ezt az istent nem az egyház tanítása szerint ismerte el.
2014. ápr. 28. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
Szokjatok már le a felesleges idézőjelezésről, rohadt idegesítő.
2014. ápr. 28. 20:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 A kérdező kommentje:

Cseszdmeg :) az időzőjelnek FUNKCIÓ-ja van. Tehát KELL , némely esetekben szükség van rá. :)

Csinálj egy szoftvert ami letiltja az idézőjeles kérdéseket a gépeden ! :)

2014. ápr. 29. 09:25
 4/12 anonim ***** válasza:
82%
Einstein nem fogadta el a keresztény vallás istenét. De saját tudományos ismeretei alapján olyan szépnek, bonyolultnak és rendezettnek találta a világot, hogy azt gondolta, kell legyen valami magasabb rendű szellemiség, ami ezt alkotta. De az nem az ember istene.
2014. ápr. 29. 09:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 2xSü ***** válasza:
100%

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Pár könyvet olvastam, ami érinti ezt a témát. Einstein nem hitt Istenben. A keresztényég istenében sem, a zsidók istenében sem. Fiatal korában erősen neopozitivista volt. Einstein elutasított minden metafizikai tant.


Munkássága során változott a szemlélete. Hitt abban, hogy a világot egyértelmű szabályok írják le, hogy minden összefüggés mögött kell valami ok-okozati viszony, és hogy minden általunk nem ismert jelenség mögött áll egy ilyen megismerhető rendszer. Ez már hit kérdése, merthogy ez nem kísérletileg igazolt, bizonyított feltétele a világnak, sőt azóta kísérletileg pont az ellenkezője bizonyított. Talán idősebb korára rá lehet húzni azt, hogy bizonyos tekintetben platóni értelemben volt idealista, bár ő maga valószínű erősen tiltakozna ez ellen, mégis a munkássága valahogy ezen idealista szemléletben folytatódott. Mikor vizsgálta a tömeg ekvivalenciát, nem elégedett meg azzal, hogy a tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg azonos – mert azonosnak mértük –, hanem kereste azt a – mondjuk úgy – ideát, elvet, ha meg úgy tetszik szabályt, törvényt, ami mindezek mögött állva meghatározza e két különbözőnek is tekinthető jelenség közötti viszonyt, összefüggést. Kereste az az ideát, aminek egyaránt megnyilvánulása a súlyos és a tehetetlen tömeg is. Elvileg persze az is előfordulhatna, hogy nincs ilyen törvényszerűség, hogy a két tömeg megegyezik, holott nincs közöttük ok-okozati viszony. Nem szükségszerű, hogy van ilyen viszony. Ő hitt abban, hogy ha ennyire nagy pontossággal megegyezik a két tömeg bármilyen anyag esetén, akkor „kell”, hogy legyen összefüggés a kettő között.


De kb. ennyiben merült ki a hite, ha lehet ezt hitnek nevezni. Antropomorfizált, intelligenciával rendelkező istenben, lényben, a fizikai törvények felett álló erőben, entitásban nem hitt.


Sokan kiforgatják a szavait. Hasonlatként használta Isten fogalmát természetesen, de ez nem jelent semmit. „Einstein egyszer azt mondta, hogy «Isten nem vet kockát», tehát hitt Istenben.” Már miért jelentené ez azt, hogy hitt Istenben? Egy teljesen meggyőződéses materialista, ateista ember is mondhatja azt, hogy „Csak Isten tudja hova tettem a kulcsomat”. Mindenki érti miről van szó. Ez nem hitvallás, hanem csak egy szófordulat, vagy afféle hasonlat.


Mikor ténylegesen a hitvallásáról kérdezték, akkor ilyesmiket válaszolt:

„Én Spinoza Istenében hiszek, aki minden létező harmóniában megnyilvánul, és nem abban az Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével törődik.”

vagy

„Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, és az etikát kizárólag emberi ügynek tartom, ami fölött nem áll emberfeletti hatalom.”

vagy

„Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.”


Minderre még rájönnek olyan történetek, amelyekről tudjuk, hogy kitaláltak. Valaki Einstein nevével írt egy történetet, és mivel ugye Einstein okos, így amit ő mond, annak tekintélye van. (Hát mi sem áll távolabb a valóságtól.)

Lásd: [link]

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a beszélgetés kitalált.

2014. ápr. 29. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 Laszti64 válasza:

Einstein idézete szerepel a Bhagavad Gíta hátulján,ami a Védikus irodalom egyik fő tanítása:

"Amikor a Bhagavad-gítát olvasom azt kérdezem magamtól hogyan teremtette Isten az univerzumot.Minden más feleslegesnek tűnik."

2014. máj. 2. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 2xSü ***** válasza:
65%

Én meg azon gondolkodtam el régebben, hogy Gandalf hogy jutott ki Mordorból. Ez nem jelenti azt, hogy hiszek abban, hogy Középfölde benne Mordor, vagy Gandalf léteznek.


Az Isten, vagy isten szavakat használják az ateisták is a köznapi szóhasználatban, mert amúgy jól érthető a mi kultúránkban, hogy milyen jelenségeket kötnek hozzá azok, akik hisznek Istenben, vagy más istenekben.


Tehát az idézet önmagában semmit nem jelent. Mikor Einsteint direkt módon kérdezték arról, hogy hisz-e Istenben, mindig elutasító választ adott. Ez azt hiszem erősebb érv amellett, hogy valóban így is gondolta…

2014. máj. 2. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 Tom Benko ***** válasza:
77%
Kifejezetten elutasította bármilyen isten létét. Számára a világegyetem volt az, amit mások számára egy isten megtestesít, annyi különbséggel, hogy Einstein "istene" megismerhető.
2014. máj. 3. 08:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 Laszti64 válasza:
100%
Egyébként Isten létezése nem Einstein vagy bárki más veleményétől függ.
2014. máj. 3. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim válasza:
0%

Istenhez a szív egyszerűen benyit,

Ész és tudat sokat vár míg beengedik.


Élete utolsó szakaszában valami ilyesmit állított: Nem hiszek a szakállas ősöregben, de hiszek egy mindennél nagyobb intelligenciában aki megteremtette azt a rendet amit a kutatásaim során felismertem.


A Teremtőt nagyon nehéz megismerni a mi síkunkon, térben és időben. Őt úgy jellemezném, hogy az Isten az ami súlyt lényeget tömeget ad az anyagnak ami körülöttünk és bennünk van. Az Isten átjárja a világot és a lehető legkisebb sugárzásként/anyagként el van rejtve mindenben a mi dimenziónkban. Hitem szerint: Ahhoz, hogy láthassuk és tapinthassuk Jézus képében jött közénk. Aki látta és ismeri Jézust az látta és ismeri az Atyát is.


A Teremtő számunkra nem megismerhető, de tettei a teremtett világ és Jézus személye, valamint tettei által következtethetünk rá, ahogyan Einstein is tette.


Sok tudás és kutatás kell ahhoz, hogy az ész elvezessen a Teremtőhöz.


A szív és az belső hang a szeretet hamarabb elvezet Hozzá.


A lényeg:

Szeretetből történő: együttérzés, lemondás, önzetlenség hamar az Isten szívébe vezeti az embert.


Minden más csak okoskodás.

2014. máj. 5. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!