Miért különültek el annyira egymástól a 21. században a humán és a reál tárgyak?

a matematika és a természettudományok közlésével szerintem súlyos problémák vannak.

A matematikát szerintem nem egyenletekkel és logikai jelekkel kéne Oktatni, hiszen ezek a rövidített, zanzásított szimbólumok a matematika alkalmazásának felgyorsítását szolgálják és Egyáltalán nem a megértést igyekeznek segíteni.

Olyan dolgokkal, hogy logika meg számelmélet, csakis az az ember találkozhat, aki 21 évet végigszenvedett ebben az oktatási rendszerben, és félholt aggyal logika vagy valamilyen elméleti matematikai mesterszakon köt ki.

Szerintem ez egy felfoghatatlan kegyetlenség az oktatási rendszertől, és érzéketlenség minden egyes oktató részéről, aki belemegy ebbe a "mocskos" játékba...

Szerintem igenis meg kell érteni, mik azok a számok, látni kell alternatívákat, meg kell érteni a műveleteket, meg kell ismerni mindazt, amit ez az egész kvantitatív műfaj jelent, hogy ne csak felejthető, behaviorisztikusan alkalmazandó tudást nyerjünk el vele, hanem valódi élménnyé váljon a lényege és összefüggései az élet más területeivel.

Valahogy a humán témáknál nem sikerült még megoldania az oktatóknak, hogy elnyomják a természetes érdeklődés által számot tartott körülményket...

Így pl. az irodalom megengedi, hogy szabadon körüljárják a "diákok" a költők/írók műveit, és felfedezzék a saját igazságaikat benne.

Az "egzakt tudományokban" azonban felismertetett, hogy egyetlen igazság létezik velük kapcsolatban, de ezzel párhuzamosan az is elfelejtetett, hogy ennek megismerése az alternatívák kalandos cáfolatain át vezető út.

... Hát igen, talán érezhető hogy jellemzően *nagyon* szar tanárokkal volt dolgom szerény kis ifjuságom folyamán xD ... de érdekes, zavarbaejtő társadalmi helyzet és jelenség az, hogy roppant általános az, hogy az embernek "*nagyon* szar" tanárokkal volt/van és sajnos nekem úgy tűnik még fog is akadni dolga...

*... egy ideig.

Kellene, valami változás ......

és azt megkérdezhetem milyen korú vagy, mivel foglalkozol?

(hogy ne legyen egyoldalú, illendőségből megjegyzem én 21 korú földrajz-töri hallgató vagyok)

*hogy elnyomják ezekre az értékes körülményekre számot tartó természetes érdeklődést.

(bocs, nem szoktam ennyit javítgatni meg toldozni de most mindkét kommentemet elkapkodoztam)

Nekem amúgy nem alakult ki ilyen fóbiám a matektól, de nagy dilemma volt "pályaválasztáskor", hogy szembeszálljak-e a természettudományok körül tobzódó agymenéssel, vagy a bölcsészkaron találjam meg a számításaimat.

és tényleg olyan az érzés, mintha két lovat próbálnék megülni egyszerre. Mégis töményen érzem azt a perspektívát, ahol ezek a lovak valójában azonosak, csak valami olyan dimenziózavar van keltve az oktatás és az akadémikus tudomány által, mint amilyenek a star trekben lehettek (jó igazából soha nem néztem de asszem valami ilyesmikről szólt a dolog... de ez a fíling van pl. a "ház a tónál" c. filmben is, amikor a postaládában megjelennek a tök más időpontban oda behelyezett levelek... jesszusom mekkora szar példákkal sikerült előjönnöm :D)