Mi lett volna, a II. Lajos életben marad a Mohácsi csata után?

Szegényebbek lennénk egy remek festménnyel. :)

[link]

A kérdező részben jól látja a sorsfordulót, mert a király halála volt az oka az utána következő válságnak és káosznak.

Valójában csak a királyi sereg lett legyőzve, amely túlnyomó részben zsoldosokból állt és a király közvetlen szolgálatában álló nemesekből és némi egyházi hadból. A többiek egyszerűen nem mentek el a csatába, illetve volt, aki késve érkezett, pl. Frangepán bán.

A nemesi bandériumok és a megyék hadereje érintetlen volt. Magyarország hadereje nem csökkent jelentősen, de a mohácsi csatát követő széthúzásban már igen. Mivel a királynőnk Habsburg Mária volt, az osztrákok igényt tartottak a magyar trónra, hiszen ez a házassági szerződésben így szerepelt, ha trónörökös nélkül hal meg a király, akkor osztrák ágra száll a korona. Ezt teljesítették is a Habsburg párti főurak, de a köz és középnemességet egyesítő Szapolyai párt már nem és egymással voltak elfoglalva a következő évtizedben, egymás seregeit szétverve.

A törökök nem szállták meg Magyarországot, miután jórészt kirabolták Budát és egyes országrészeket, kivonultak az országból és hazatértek.

A helyzetet jól jellemzi, hogy Szapolyai 1526 végén visszafoglalta a Szerémségben többek közt Cserög és Bánmonostor várát, vagyis ő támadott, bár természetesen egymagában a szultáni hadsereggel nem lett volna képes szembeszállni.

Hogy mi lett volna, ha nem hal meg a király, azt nehéz megmondani. Az ország súlyos pénzügyi válságban volt, kifosztották a Fuggerek, el volt értéktelenedve a Forint és a fiatal királynak szinte semmi tekintélye nem volt, de mégis egyesített volt az ország és sok helyről ígértek segítséget. Egy szerencsésebb helyzetben sokkal komolyabb lehetett volna az ellenállás, bár így is volt egy cseh-német sereg az országban, amely Győrnél állomásozott, de a vereség hírére kivonult az országból.

Nagy valószínűséggel jelentősen másképpen alakult volna hazánk és a világ történelme.

A wiki érdekes dolgokat ír erről, az előzményekről és a körülményekről.

Nem tér azonban ki elég részletesen a Dózsa vezette parasztháború következményeire, aminek idén évfordulója van. Pedig ez nagyon fontos ok a gyenge ellenállásra, mert az alsóbb rétegek bevonását az ország védelmébe szinte lehetetlenné tette.

A másik nem eléggé kifejtett rész a pénzügyi válság. A Fuggerek hatalmáról esik szó, de arról nem, hogy ez időben övék volt a nemesfém bányászatának a monopóliuma és Németországban választották szét az aranyat a réztől, ezáltal kilopták valójában a hasznot, de ezt még megtetézték azzal, hogy a korábbi jó magyar Forintot leértékeltették, amiben fele rész ezüst volt, de mivel csak negyedrész került ezután bele, értéke a felére csökkent. Mindez sokkolta a magyar államháztartást, amelynek nem sok haszna lett végül a pénzügyi manőverből és az általános elégedetlenség egyik fő okai ezek voltak.

Az sincs részletesen kifejtve, hogy ekkor a spanyol király és német-római császár is Habsburg volt. V. Károly fő célja volt az osztrák Habsburgokkal összefogva Európa egységesítése a török fenyegetés ellen, csakhogy ezért állandó háborút viselt a franciákkal, akik nem kértek a spanyol uralomból.

Az végül is elég jól le van írva, hogy az oszmán hadak a francia szövetséges tehermentesítése miatt vonultak valójában Bécs ellen már ekkor is, és ez sikerült is nekik, ha nem is mentek odáig, mert az osztrák Habsburg nem segített a spanyol Habsburgnak, így Franciaország függetlensége megmaradt.

Arról sem tesz említést a wiki, hogy a rablásra szétküldött török csapatok, amelyek elsősorban élelmiszert kerestek, több helyen heves ellenállásra találtak, több kisebb egységüket teljesen szétverték. Ez jelentősen hozzájárult a kivonulásukhoz, mert Szulejmánnak máshol is szüksége volt ezekre a hadakra és nem kockáztathatta meg az elvesztésüket. Az ellátási útvonal nem volt biztosítva, kisebb megszálló egységet nem volt értelme hazánkban hagynia, ezért a teljes kivonulás mellett döntött.

Mindez mutatja, hogy Magyarország még ekkor is, szétziláltságában is Európa egyik vezető hatalma volt és a török Porta diplomáciai húzásokra kényszerült, hogy számára előnyös helyzetet kovácsoljon, vagy valamit megtartson a mohácsi csata eredményéből.

A link kimaradt:

[link]