Hogyan, milyen módszerrel lehetne megállapítani azt, hogy az általunk ismert világegyetem, és minden ami benne elhelyezkedik, történik, nem csupán egy jól megírt szoftver valós időben történő futásának eredménye?

A kozmikus háttérsugárzás eloszlását vizsgálgatják e célból egyre nagyobb felbontással. Az elmélet szerint egy szimulált univerzumban a háttérsugárzásnak egyenetlennek kellene lennie az elképzelések szerint, míg valódi univerzumban teljesen egyenletesnek.

Részletesebben : [link]

Keresni kell a hibát a mátrixban. Komolyan.

Egy szimulációnak is lennie kell maximális felbontásának és frissítési frekvenciájának, megfogható kvantitatív módosulásainak. Meg kell tudni fogni a szinkronhibákat. Ez a legmélyebb mikro- és makroirányokban lehetséges, szóval csillagászat és kvantummechanika.

Itt van még egy érdekes pont.

Megfogható a "szoftverhiba"?

Igen.

Megakadályozhatod, hogy belőled, mint a szoftver részéből töröljék a hiba észlelésének tényét? Annak az emlékét, hogy megtaláltad a hibát?

Azt, hogy folyamatosan fusson egy víruskereső, ami a hiba észlelését mindig, mindenhol törli?

Lehet, hogy napi szinten, akár többször észleljük a hibákat, de az emlékezetünket tartalmazó algoritmusból ezt folyamatosan törlik.

Bár talán elég egy olyan vezérszoftver, ami tömeggondolkodás szinten az észlelt anomáliákat átrakja az ezo fórumba.

Egy jól megírt - és üzemeltetett! - szoftver esetén ez esélytelen.

Viszont adott szint fölött beleőrülhetsz, és ezért nem is ajánlott.

Azért még ne adjuk fel. Fennáll az esély, hogy ez egy kísérlet, ahol minden külső beavatkozás lehetetlen, mert módosítaná a kimenetét. Akkor senki sem fog beavatkozni, ha kiderítjük a "mátrix" létét.

Ezen esetben még az sem kizárt, hogy majd egyszer átírhatjuk a szoftvert, mint NEO. :)