Ha 2016-ra kifogyunk az olajból mi lesz velünk?

Semmi. Az arabok massal gazdagodnak majd tovabb.

Mar a 70-s evek ota letezik hidrogennal mukodo auto csak a feltalaloja veletlenul eltunt a familiajaval egyutt....VEGRE elkezdenek eppelmeju kevesbe kornyezetszennyezo dolgokat csinalni.

En hiszek a nap es szel enegriajaban. Hiszem azt, hogy nem feltetlenul all meg az elet. Mert mi vagyunk mi? Ugyanugy energia. Minden atalakul. Izgalommal varom.

Varom az emberek felelosegteljesebb gondolkodasat ami a kornyezetvedelmet illeti.

Remelem megerem....

akkor majd talán kapnak kutatási pénzt és reményt ezek a kísérletek is

[link]

Van helyette rengeteg más, amivel hajtani lehet a járműveket! A talámányok nagy része olajmilliárdosok páncélszekrényében figyel! A feltaláló meg a tengerben, betonnal a lábán!

De van még rengeteg kiaknázatlan szénhidrogén! Ezért is örülnek annyira az amik, és az oroszok, hogy olvad az északi sark jege!

a kérdezőhöz:

"kiszámították" - nem vagyok már mai gyerek, már a '60- as években is azt olvastam, hogy "kiszámították", hogy 1980- ra, 1990- re, 2000- re (ezt a dátumot különösen szerették..:) el fog fogyni az olaj és akkor jujujjjj, itt a világvége....

szóval -bár az igaz, hogy a kőolajkészletek végesek- de azért nem kell bedőlni minden jóslatnak és "kiszámításnak"...

(új hír: irakban hatalmas, több milliárd hordónyi olajat tartalmazó olajmezőt tártak fel...)

A napenergia, szélenergia nem megoldás. Hogy miért? Szinte semmi energia nem jön belőlük! Ki lehet számolni, hogy ha Magyarország energiaszükségletét pusztán napenergiából nyernénk, akkor az ország területének jelentős hányadát le kell fedni! (Ha jól emlékszem, akkor egy nem nagyon drága napelem hatásfokával számolva az ország teljes területének 1/3-át kellene lefedni, de erre nem esküszöm meg, annyit meg nem ér az egész, hogy most kiszámoljam.) A szélerőművek közelében (aki már látott ilyet közelről, annak hallania kellett) iszonyatos zaj van, ekkora zajszennyezés már jelentős mértékben károsítja az élővilágot, és ebből sem nyerhető ki túl sok energia. Arról nem is beszélve, hogy mindkét energiaforrás évszakfüggő.

A legkevésbé környezetszennyező energiaforrás így az atomenergia marad. (Amitől egyébként nem kell félni.) Ennek egyetlen környezetszennyező hatása van: kissé felmelegíti a Duna vizét, ezért ha tévedésből lenne benne valami kis élet, Paks után az is pusztulgat.

A becsléseket nem kell komolyan venni, ezeket kb. úgy készítik, hogy veszik az "ismert olajtömeget" az idő függvényében, a hasukra csapnak, illesztenek valami sima görbét az adathalmazra, majd megnézik, hogy a meghosszabbítása hol metszi a 0-s tengelyt. Ez elég kamu, mert nem veszi figyelembe, hogy ahogy kínosan fogy az olaj, ugrásszerűen jobb módszerekkel állunk elő az új olajmezők felkutatására. Szóval nincs megbízható becslés, nem is lesz soha.

Az egy nagy baromság, hogy olajmilliárdosok üldöznék az új találmányokat, meg öldösnék a feltalálókat. Ezeket Spanyol Zoltán, meg Egely színvonalú gyökerek hirdetik, ők is csak azért, mert az orrtúráson kívül semmi működőt nem sikerült feltalálniuk egész tetves életükben. Hogy honnan lehetünk benne biztosak, hogy nem üldözik? Nagyon egyszerű: nem szorulnak rá! A kocsik működtetéséhez szükséges energia előállításának hatalmas költségei vannak, kivéve, ha már készen vesszük el az természettől. Az alternatív meghajtású autók üzemeltetése lényegesen drágább a kőolajszármazékokkal működő autókénál, és amilyen önző lény az ember, nem kell félni, hogy elterjedjen egy drágább megoldás, amíg van olcsóbb, bár környezetszennyező megoldás is.

Fizikusok úgy becsülik, hogy néhány éven belül képesek lesznek energiát kivenni a kísérleti fúziós erőművekből, 2050-re pedig elkészülhetnek az első energiaellátás céljából épülő fúziós erőművek. Ezeknek lényegesen nagyobb teljesítménye lesz, mint az atomerőműveknek, ezért valószínűleg jelentősen esni fog az energia ára. Ha addig nem fogy el az olaj, akkor is veszíteni fog a jelentőségéből, legkésőbb akkor elterjednek majd a hidrogénégetéssel hajtott járművek.

a kőolajnak van egy olyan aspektusa is, amit eddig nem vettetek figyelembe. Mégpedig az, hogy nyersanyag is egyben, nem csak energiahordozó. Különfölé vegyipari technológiák mint pl. a műanyaggyártás is használja. Szóval a dolog messze nem csak annyiből áll, hogy kell keresni egy másik energiahordozót, ha ez elfogy.

a megújuló energiaforrásokkal mint szél, nap, víz stb. nem az a baj, hogy nincs belőlük elegendő. Magyarországot is el lehetne látni ilyenekkel. A gond az, hogy drága az előállítása a szükséges berendezéseknek, valamint, ami a legnagyobb probléma, hogy az elektromos energiát nem tudjuk tárolni. Persze vannak pl. akkumlátrok, de ezk energiasűrűsége, élettartama nem teszi lehetővé, hogy nagyüzemi felhasználásra tároljunk energiát.

Az eddigi legjobb próbálkozás az a finneké, akik építettek egy hatalmas víztározót egy hegy tetejére és ha fölös energiájuk van, akkor felpumpálják a vizet, ha meg hiány van, akkor turbinákon keresztül lengedik. Namost a hatásfokot nem igazán verik nagydobra...

Minden egyes ökoház, visszafelé pörgő villanyóra egy-egy újabb szeg a koporsónkba. Minnél több az olyan kezdeményezés, amely arra épül, hogy termelek magamnak energiát, ha többet termelek, mint ami kell, akkor visszadom a hálózatba, ha kevesebbet, mint ami kell, akkor meg veszek belőle, egyre instabilabbá teszi az elektromos hálózatot.

Eddig nem volt túl nagy baj, mert ugyan a felhasználás esetleges és ingadozó, valamint olyan dolgok befolyásolják, hogy pl. az esti film alatti reklámszünetben mennek az emberek a wcre, ami nehánymillió egyszerre felkapcsolódó villanykörtét jelent, de maga a termelés teljesen kézben volt tartva. Pillanatok alatt lehetett reagálni a változásra és egyébként is lehetett részbe előre látni. Azt viszont nem lehet előre látni, hogy mikor vonul el éppen egy nagyobb vagy kisebb felhő a házak felett, mikor támad fel hirtelen a szél stb.

A kőolaj esetében fontos tényező a bányászat költsége. Ugyanis hiába van egy olajmezőn akármennyi olaj, ha egy hordó felhozatalának a költsége ötven dollár, senki sem fogja kibányászni, amíg egy hordó olajat húsz dollárért adhat csak el. Azonban az olaj ára az utóbbi pár évben kb. húsz dollárról felment száznegyven dollárra, ezzel a föld olajkészletei egy csapásra megnőttek, ugyanis ilyen áron már sokkal több mezőt lehet nyereségesen kitermelni.

Mindehhez hozzá jön még, hogy az ipar sem tétlenkedik, évről-évre újabb módszereket fejlesztenek ki, így egyre több mező válik kitermelhetővé.

Ha tényleg elkezdene fogyni az olaj, az ára nyilván azonnal az egekbe szökne, így rengeteg olyan módszer, ami most még túl drága, egyszeriben megfizethetővé, idővel olcsóvá válik majd.