Mit jelent az, hogy "jogos megsértődés"? A megsértődés nem jogi kategória.
Komolyan érdekel, mert egyre több helyen olvasom, de nem látom az értelmét a kifejezés használatának.
(Az kifejezés elindulásánál a gondolatot látom, de a gyakorlati megfogalmazás nehezen dolgozható fel.)
A "jog" kifejezéshez a magyar szinonima szótárban, több, mint 23 bejegyzés található. Sajnos 130 km-el odébb van a könyvem és az interneten lévő szótárak meg nem teljesek. Ha valaki ezeket bepötyögné, megköszönöm. Én fejből szintén csak néhányat tudok.
De kinek kell "felhatalmazás", "alap", "indok", "hatáskör", "hatalmi szerv által meghatározott keretrendszer", "törvényes indokolás" arra, hogy megsértődjön?
Mi a különbség a jogos és a jogtalan megsértődés között?
Mennyivel kifejezőbb, hogy "okkal" sértődött meg valaki, mint hogy "joggal" sértődött meg?
Ha volt oka megsértődni, akkor vajon jogos a sértődése?
Mi az, ha nem a jog, ami meg tudja határozni a sértődés jogosságát?
Nem kell ahhoz Dosztojevszkijt ismerni, hogy érezzük a jog és a jóérzés metszete elég kis elemszámú halmazt fed le, ezért a józan ész és az erkölcs alapján magyarázott "sértődéseket" nem fogadom el "jogos sértődésnek" :)
(Miért foglalkoztat ez? Mert szegényedni látom a nyelvet azáltal, hogy értelmetlenné válik néhány szó.)
válasza:"egyre több helyen olvasom"
Én speciel még nem találkoztam vele, de szerintem aki írta, egyszerűen összekeverte a jogos felháborodással.
válasza:szerintem éppen akkor "szegényíted" a nyelvet, ha – a mostani példánál maradva – a jog szónak csak azt az egy értelmét vagy hajlandó elfogadni, ami a jogszabályok, törvények, satöbbik (jogászok, bíróságok...) világában alkalmazható, és "köznapi" értelemben már nem is használhatnánk.
(álalánosabb értelemben pedig akkor szegényíted, ha olyan korlátokat próbálsz állítani neki, amelyeken már rég túllépett)
miért ne mondhatnánk ilyen mondatokat:
"jogos volt, hogy rávágtam a telefont, mert nagyon csúnyán beszélt velem"
"ez szép szaltó volt, jogos a taps!"
"igazad van, jogos a panasz, nem kellett volna megvennem a nercbundát"
persze lehet máshogy is fogalmazni:
"jó okom volt rá, hogy..." / "megérdemli a tapsot" / "minden alapod megvan a panaszra..."
de lehet így _is_.
amikor elkezdte valaki használni, akkor nyilván fura volt, és ágáltak ellene sokan (akár el is halhatott volna), de ez nem tegnap volt – mára már ez a köznyelv része, és csak kevesek ütköznek meg rajta. legalábbis én így vélem. (de majd az utánam következő sok válasz megmutatja a "statisztikát". :-)
válasza:#1 voltam.
Számomra a sértődés egy érzelmi állapot. Ennek mindig van oka, de annak már kevéssé látom értelmét, hogy valaki jogosan sért meg valakit vagy sem. Ha valaki megsért egy másik embert, az minden esetben érthető, hogy a másik sértve érzi magát.
Esetleg arról beszélhetünk, hogy nincs humorérzéke, túl sértődékeny, ilyenkor lehetne nem jogos a sértődés, de ez mindig az ő saját szemszögéből vizsgálandó. A jogos megsértődésnek akkor lenne értelme, ha lenne olyan referencia, ami eldönti, hogy a sértés valós volt-e. Szerintem nincs ilyen.
De a nyelv tényleg elég képlékeny, ki tudja, talán elterjed. De nekem akkor is fura. :)
válasza:Jah, pont te akarod szegényíteni a nyelvet :P
A "jogos" kifejezés az néha a logikus szinonimájaként is használható, nem kell köze legyen a joghoz. Pl: "miért húztad ki a függönyt?" - "mert ha kinyitjuk az ablakot, akkor a függöny leszakadhat" - "ah, jogos."
Ilyen alapon beleköthetnél abba is, hogy miért mondjuk azt, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, amikor pl két nagyhangú ember kerül egy társaságba. De rengeteg példát lehetne mondani még.
A "jogos megsértődés" azt jelenti, hogy valódi oka van a sértődésnek, és (te szavaddal élve) jogosan háborodik fel, de mégis nem csak felháborodik, hanem meg is sértődik, tehát nem a legjobb megoldást választotta.
A jogos megsértődés enyhíti a sértődött helyzet helytelenségét. Rá kell vezetni, hogy sértődés helyett hogy oldja meg a dolgot.
Jogtalan, avagy alaptalan esetben az alaptalanságot tudod megértetni vele.
Kedves #4! Köszönöm a hozzászólásodat, a megjegyzéseidet és a félre magyarázásodat is. Egyáltalán nem ugyan azt mondod, amit az első. Nem hinném, hogy szegényítem a nyelvet, mert próbálok változatosan beszélni. És a "jogos" szó helyett gyakrabban használom azt, ami inkább az adott környezetbe illik. Ámbár ezt neked nem kell ahhoz tudnod, hogy sértő megjegyzéseket tegyél rám ezzel kapcsolatban :)
Éppenséggel az okból tettem fel a kérdést, miszerint érzem, itt valamiről le vagyok maradva. Nem kell ezért sértegetni. Láthatod, hogy igyekszem kikérni mások véleményét. No.
A többieknek köszönöm a szép válaszokat! :)
Nem a jogos szó használatát vitatom különböző szókapcsolatokban, hanem egy speciális esetben nézem azt, a "jogos megsértődés" szószerkezetben.
Azzal, ha minden szó helyett az "izé" szót használom annak új jelentéseket adva (azaz bővítve a jelentését), akkor vajon a nyelvet is bővítem ezzel? Tegyük hozzá azt az érvet is, hogy a köznyelv ezeket használja.
Trolloknak feladat: nyugodtan írjatok hozzászólást kötőszavakon kívül csak az izé szó használatával, tuti bezöldezem :)
Akkor beszélek nyelvi szegényedésről, amit a 2. válaszban is megtalálni, hogy nem fogalmazzák meg máshogy, csak egyféle képen.
Nagyon szép példákat hozol! (Bár a panasz jogi kategória, de ettől eltekinthetünk.) Mindegyik példában egy magyarázkodást, egy "önigazolást" látok. Nem véletlenül hívják ezeket a magyarázkodásokat a jog szinonimáinak. Igenis a mai világban azt mondani, hogy valami jogos, az mögött van egy megmagyarázatlan megerősítés, a dolgok megértése helyett.
Tehát a sértődés önmagában annyit jelent, hogy valaki nem ért egyet a másikkal és ezért önmagát büntetve bezárkózik egy indulattal telített burokba, ami további gátat szab saját elméje köré, ezzel még halmozottabban ellökve magától a megértés lehetőségét. Ezt nem tartom okos döntésnek. Nincs rá önigazolásra szüksége valakinek, hogy megsértődjön. Ha már megsértődött, de sikerült végig gondolnia, akkor megnyugszik, és nyugodtan be tudja látni, hogy ő tévedett, vagy hogy a másik hol tévedett a közös utat járva. Majd újra együtt tudnak tovább haladni.
Ha rosszul értelmezem a sértődés szót, lehet, hogy ott van a kutya elásva.
A "jogos felháborodás" kifejezés valóban szerepet játszhat. Jó meglátás, nem volt a szemem előtt. Köszi.
válasza:Aww, mégegy mimózalelkű kérdező :(
Tehát számodra nem sértés az, ha azt állítod, hogy azok az emberek, akik nem csak jogi értelemben használják a jogos szót (pl én), azok szegényítik a nyelvet. De amikor rávilágítok arra (sőt, csak megerősítek egy előttem szólót), hogy te egy szó szinonimáját akarod eltörölni, és ezzel pont hogy szegényebb lesz a nyelv, akkor az sértésnek számít? :D
Ezt a változatosságot nem értem. Senki nem mondta, hogy a logikus, ésszerű, nem alaptalan, stb kifejezéseket nem használhatjuk, csak azt, hogy a jogos szót is használhatjuk. Még mindig te vagy az, aki egyszerűsíteni akarja a nyelvet.
válasza:Na most itt keveredik két probléma. A jogos szó jelentése, és hogy ez használható-e együtt a sértődéssel.
Szerintem a jogos szó itt annyit jelent, hogy érthető, logikus, elfogadható, ahogy már írták is előttem.
Az egy másik kérdés, hogy a sértődés lehet-e ilyen, illetve lehet-e másmilyen.
:)
válasza:Had válaszoljak egyetlen mondatban:
Íratlan erkölcsi jogszabályok is léteznek, nem csak CD jogtár meg Btk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!