Mi különbözteti meg az embert az állattól?

Nem lehet formális jegyek alapján dönteni. Nehéz ám megítélni, hogy egy cselekvés tudatos, ösztönös, vagy reflexes. A kutya sok mindenre megtanítható, de elég régen bebizonyították, hogy amit megtanult, feltételes reflexek váltják ki, nem pedig tudatos elhatározás.

Vannak állatok, amelyek képesek emlékezni dolgokra, de ez az emlékezet is csak meghatározott állapotok esetén aktiválódik.

A kisgyermek egy tanulási folyamaton esik át. Lehetséges, hogy egy állat többet "tud", mint egy 3 éves gyerek. Mégsem mondhatjuk, hogy egy szinten vannak. A kettőjük közötti alapvető különbség az, hogy ennek az állatnak soha nincs esélye mondjuk egy 5 éves gyerek szintjére eljutni, míg a három évesnek ehhez pontosan 2 év kell.

Ennek pedig az az oka, hogy az embernek időérzéke van, ezért a memóriája nemcsak holt tároló, hanem akaratlagos.

Ha így jobban tetszik, az emberi agyban van "vezérlőegység", amely tanítható arra, hogy önállóan, azaz akaratlagosan működjék - vezéreljen. Ezt az akaratot ne az életösztön váltsa ki, hanem az idő strukturálásának igénye. Az állat csak arra tanítható, hogy bizonyos feltételek esetén bizonyos cselekvést elvégezzen. Ami nála akaratlagosnak tűnik, az közönséges életösztön.

Sok olyan tulajdonság van, ami egy állatnál fejlettebb, mint az embernél. Ilyen az erő, a látás, a szaglás például. A fokozatok tehát eltérők. De állat nem tud gondolkodni, akarni, és múltat, jövőt érzékelni, feldolgozni. Csak - ha jól megtanítják - ezeket szimulálni.

A lepontozóknak, meg azoknak, akik szerint az "állatok" nem képesek öntudatos cselekvésre.

[link]

De állat nem tud gondolkodni, akarni, és múltat, jövőt érzékelni, feldolgozni.

Ez enyhén szólva is fasz.ág.

"..Az állat csak arra tanítható, hogy bizonyos feltételek esetén bizonyos cselekvést elvégezzen..."

"..Állat nem tud gondolkodni, akarni, és múltat, jövőt érzékelni, feldolgozni. Csak - ha jól megtanítják - ezeket szimulálni.."

Ezzel tulajdonképpen azt állítod, hogy más állatok gépek, akik automata, előre beprogramozott parancsok alapján működnek.

Biológiailag az ember is állat, és nincs éles határvonal (ahogy előttem is írták) ami elválasztana minket más állatoktól. Sőt, nagyon hasonlóak vagyunk.

(Egy csimpánz génkészlete például jobban hasonlít az emberre, mint más majomfajokra.)

Az, hogy mi eszközeink által "erősebbek" vagyunk, az nem azt jelenti, hogy jobbak is vagyunk, vagy hogy jogunk van uralkodni rajtuk. Testvérként kellene bánnunk velük. És óvnunk őket. Nem pedig kihasználni, kínozni vagy kiirtani.

"Ezzel tulajdonképpen azt állítod, hogy más állatok gépek, akik automata, előre beprogramozott parancsok alapján működnek.

Biológiailag az ember is állat, és nincs éles határvonal (ahogy előttem is írták) ami elválasztana minket más állatoktól. Sőt, nagyon hasonlóak vagyunk."

pont ezt írtam. Te is várhatod a lepontozást a zseniktől. :D

Természetesen sokféle állat tanítható meglepő dolgokra is. Pontosan ez az, ami mutatja, hogy a "taníthatóság" nem megkülönböztető kritérium, a mérték sem, mert ha ma kijelölünk egyet, holnap lesz valaki aki valamilyen állatot "többre" tanít.

Az állatnak nincs időtudata. Ha volna, megtanítható lenne olyasmire, amiben az időnek van szerepe. Sőt, ha a kisgyereket megfigyeljük, látható, hogy nem i tanítani kell (az már a bonyolultabb dolgokra vonatkozik), hanem helyzetbe hozni.

A másik megkülönböztető jegy az együttműködés képessége. Az állat erre nem képes. Amit annak vélünk, az az egyéni optimalizálás, de nem a "másikra figyelés". Mondjuk, ha egy falka vadászik, olyan soha nem történik, hogy az egyik állat figyel a másikra és összehangolja a cselekvést a nagyobb zsákmány érdekében. Kivétel nélkül mind a saját optimális stratégiáját követi.

Egyébként ez a tudomány jelenlegi állása. Éppen most zajlik Budapesten a kognitív tudományok világkongresszusa, amelynek éppen ez a témája. A fenti megállapítások természetesen nem az én felismeréseim, mindössze leírtam a kongresszuson elhangzott legfontosabb téziseket.

"..Mondjuk, ha egy falka vadászik, olyan soha nem történik, hogy az egyik állat figyel a másikra és összehangolja a cselekvést a nagyobb zsákmány érdekében. Kivétel nélkül mind a saját optimális stratégiáját követi..."

Én meg úgy tudom, hogy pont hogy összehangolják a cselekvést, összedolgoznak. Különben nem lennének hatékonyak. A rajban repülő madarak is mind a körülöttük repülők helyzetéhez igazítják saját pozíciójukat. Így lehetséges, hogy a rajban minden madár ugyanolyan távolságban van egymástól, és hirtelen irányváltoztatáskor sem bomlik meg ez az egyensúly. Ugyanez érvényes a halrajokra is.

Az időtudatnak az órához semmi köze. A hitet pedig nem keverném a megalapozott tudományos tapasztalattal.

Hittel, vélekedéssel nem áll módomban vitázni.