Mi az állítmány? Józsi, menj el az iskolába! Gondolom a "menj el" az állítmány. Csakhogy egyetlen nyelvtankönyv sem határolja körül ezt a fajta szerkezetet, amikor állítmányról beszél.
Mi az, hogy hiányos? Ha az a kérdés, hogy kék-e az ég, vajon nem elég-e felnézni? Kell hozzá az MTA állásfoglalása is?
De tessék:
Cikk szakirodalommal, több felszólító módú mondatot is hoz, melyben felszólítás az állítmány.
Az a baj, hogy a fejedben össze vanak zavarodva a definíciók. Az állítmány a mondat cselekvést (stb.) kifejező része. A cselekvésnek nem kell feltétlenül kijelentve lennie, azaz nem csak akkor cselekvés, ha "Panni labdázik", akkor is cselekvés, ha valójában felszólítod cselekvésre: "Panni, labdázz". Megijedsz a definyciótól, pedig ott van, csak merni kell gondolkozva használni.
Kaptam egy levelet maganban, de ide vag, tehat kimasolom es itt reagalok ra.
"
“- Milyen nap van?
- Hétfő. >>> Ez egy hiányos mondat állítmány nélkül.
"
Nem lehetséges, hogy ez utóbbi mindössze egy csonka mondat? A beszélő lusta kimondani a mondatnak azt a részét, amit a hallgató őnélküle is tud. Kiegészítve így hangzana: Hétfő van.”
A csonka mondat nem egy mondattani definicio, inkabb irodalmi. Nyelvtanilag tehat nincs olyan, hogy “csonka mondat”, a hianyos mondat pedig epp azert hianyos, mert a beszelo lusta kimondani valamit. Pl azt, hogy “van”. Nyilvan a kiegeszitett mondat – “hetfo van” – az mar nem hianyos, de pont azert nem hianyos, mert kiegeszitettuk.
Tehat az ilyen mondatokat, amiket te csonkanak nevezel, amiket ki kell egesziteni az alannyal vagy az allitmannyal, na ezeket hivjuk hianyosnak.
Nos, úgy látom, hogy minden a nyelvtant megíró ember választásától függ. Semmi abszolut igazságot nem tartalmaz az ügy. A lényeg az, hogy ha ilyenfajta kérdés merül fel, akkor mindig meg kell határozni egy nyelvtankönyvet hivatkozásul, és nem kell csodálkozni, ha más szerző másképp határozza meg ugyanezeket a dolgokat.
(Mint például, hogy rokonnyelv-e a sumér vgy nem.)
Tehát az állítmány fogalma kiterjed más módú igékre is, nem csak a kijelentő módúakéra.
Namármost, keresek egy olyan kötelező érvényű meghatározást, ami ezeket és ha van, más természetű állításokat is "bennfoglal". Idézetet kérnék a meghatározásra, nem "én úgy gondolom" kezdetűeket. Mert ilyenekkel tele a padlás , de a vizsgán semmire sem megyek velük!
Akkor kezdetnek mi a szarért nem olvasod el a cikket, amit #11-ben linkeltem? A cikk a Magyar Nyelvőrben jelent meg, az alján tucatnyi szakirodalmi hivatkozást találsz, amin továbbmehetsz. Nyilván nem fogok neked tucatnyi könyvet beszkennelni, de ha a cikk nem volna elég, akkor szépen felemeled a s_gged, elmész a könyvtárba és kikéred a hivatkozott könyveket. És annyit fogsz tudni az állítmányról, mint senki más.
Ja, és ne írogass nekem priviket, úgyis látom ha frissül a kérdés. De ha nem látom, akkor azért, mert nem is akarom látni, és ez esetben privit is hiába írsz.
Okoska. Ezt a programot itt pont arra találták ki az alkotóik, hogy nekem és másnak se kelljen felemelnünk semmiféle testrészünkt. Elég csak ide beírnunk a kérdésünket, és valaki, nálunk tájékozottabb/okosabb már rögtön ide is firkantja a választ.
De azért kösz a hasznos választ, miszerint a bibliotéka enciklopédiában minden benne van, elég elolvasni 1-től az 1000!3-on oldalt.
Lehet hogy okoska vagyok, mert tudok olvasni. Te tudsz? Linkelt cikk megvolt?
Amúgy nem, ezt az oldalt nem kötekedő barmoknak találták ki, aki már azzal az érvvel jön, hogy ez az oldal mire lett kitalálva, az általában már régen eltévedt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!