A bölcsész tényleg nem teremt értéket?

De bizony, a bölcsész is értéket teremt. Akkor is, ha ez nem olyan könnyen forintosítható. Ez egyébként az összes elvontabb tudományra is igaz, egy matematikus se csinál hidat.

Szomorú, hogy az utóbbi időben egyre kevésbé értékelik ezeket a tudományokat. Egyrészt mutatja, hogy mennyire anyagiasodik a világ - másrészt viszont az emberek tájékozatlanságát, butaságát is, mert ezek a tudományok is forintosíthatók lennének, csak ez már meghaladja az átlagember képességeit.

Ilyen állítást csak korlátolt és buta emberek tesznek. Nyílván egy adott társsadalom összetétele szempontjából mérlegelhető, hogy milyen tudású emberekre mennyire van szükség, és valóban pazarlás szociológusokat képezni pizzafutárnak, de ez mennyiségi kérdés nem minőségi. Tehetséges emberekre szükség van, bármilyen szakterületről is legyen szó.

A fizikai és elméleti munkaégzés ilyen jellegű szembeállítása a kommunizmus fő ideológiája volt, és az eredménye a 8 általánost végzett gyárigazgatók tömege és innováció mentes nemzetgazdaság lett. Tipikus példája a mesterségesen gerjesztett tárasalmi ellentéteknek.

Ez nyilván hülyeség, a bölcsészek pontosan olyan kézzelfogható értéket tudnak termetni, mint a nem bölcsészek. Ezt az egészet egy teljesen felesleges indulatkeltésnek tartom.

Egyébként a lényeg ebben a kérdésben a mennyiség: Mennyi antropológusra, történészre van valójában szükség? Abban józan emberek egyetértenek, hogy rájuk is zsükség van. A keretszámok okos megállapítása a lényeg, hogy feleslegesen ne képezzünk belőlük. Mert az az egyén és a társadalom közös érdeke, hogy amivel a diák eltölti produktív éveinek egy jelentős részét, az ne vesszen kárba, hanem hasznosuljon.

" értéket termet, de az emberiséget nem viszi előre. Teszem azt egy jó regény nyilvánvalóan érték, de múlandó, és ettől még nem tudjuk gyógyítani pl a cukorbetegséget"

Igen, ez az általános hozzáállás. De normál esetben egy bölcsésznek nem regényt kell írnia. Hanem mondjuk egy nyelvész részt vesz egy orvosi döntéstámogató rendszer megírásában, amikről már évek óta tudjuk, hogy hiába ágál ellenül rengeteg orvos, bizony alacsonyabb hibaszázalékkal dolgoznak.

Millió terület van még, ahol kimondottan bölcsészekre van szükség, na de persze ezek többsége az átlagember számára láthatatlan, sőt felfoghatatlan.

Egyébként viszont ha úgy vesszük, sok mérnök se feltétlen teremt értéket. Az egyik ismerősöm egy menetrendtervezést segítő szoftver korszerűsítésén dolgozik, na de bugfixel. Szóval a szoftver már megvan, megy. Nem alkotja. Nem is korszerűsíti, hiszen azt mások csinálják. Csak az elütéseket javítgatja. Ez mitől nagyobb hozzáadott érték, mint az, ha egy bölcsész egy gyógyszer betegtájékoztatójának a szövegét korrektúrázza például?

"menetrendtervezést segítő szoftver korszerűsítésén dolgozik, na de bugfixel. Szóval a szoftver már megvan, megy. Nem alkotja. "

Természetesen az is értékteremtés: a kijavított program kevesebb hibát tartalmaz, ami kevesebb problémát okoz, és a hatékonyság által pénzt spórol. Értéket hoz létre, ami el lenne vesztegetve egy hibásan működő program miatt.

Maga a kódolás pusztán nem értékteremtő. Értékteremtővé akkor válik, ha eredményesen használják.

"Mákoscsiga: teljesen igazad van, és az építészmérnök sem teremt értéket, mert csak a papírra rajzolgat. Rájöttem! Csak a kőműves teremt értéket, mindenki más csak alibizik!"

Öregem, ha neked ebből ez jött le, akkor elég nagy hülye vagy.