Nem tudná leírni valaki hogy mi a Magyar most? és hogyan őrizheti egy fiatal a nemzeti hagyományokat?

Először azt kellene körbejárni, hogy mit jelent egy nemzethez tartozni. Ez sem egyszerű kérdés, illetve többféle értelmezése van a dolognak. Magyar-e az, aki itt él Magyarországon, magyarul beszél, de a legfőbb álma, hogy kimenjen külföldre, és ott élje le az életet?

Szerintem a magyarság számos kulturális összetevőből áll össze, köztük olyan triviális dolgokból, amit nem is szoktunk annyira számon tartani. Pl. nem eszünk embert, vagy gusztustalannak tartjuk egy kutya elfogyasztását, viszont szeretjük a disznóhúst. A nyelv, a zene, a tánc, a történelem, irodalom, a gasztronómia, a szokásaink, közmondásaink, ünnepeink mind-mind meghatározzák, hogy mi itt Magyarországon hogyan élünk, milyen értékrendünk van, milyen világképet alakítunk ki. De igazán magyarnak lenni, ahhoz az is kell, hogy szeresd ezt a kultúrát, tudj vele azonosulni, érezd szomorúnak a mohácsi csatát, legyél büszke arra, hogy mi találtuk fel a golyóstollat, stb…

Ma sokkal nehezebb ezt a magyarságtudatot kialakítani, hiszen egy globális világban élünk. A nemzeti, népi zenék, táncok helyett az egyenkultúra virágzik. Egy magyar ugyanazt a zenét hallgatja, ugyanolyan diszkóba jár, ugyanazt a pizzát, hamburgert, gyrost eszi, ugyanazt a munkát végzi, mint mondjuk egy német vagy egy szlovák. De ennek ellenére azért megvannak még ma is a különbségek, azok a dolgok, amik csak minket jellemeznek. Vagy ha más nemzeteknél is előfordulnak bizonyos jelenségek, akkor is csak itt él ilyen kapcsolatban, összefüggésben.

#1 csipkelődő megjegyzése teljesen jogos. Igen, az egyik módja a kultúra továbbörökítésének, ha megtanulod a nyelvet helyesen használni, olvasol, tanulsz, bővíted a szókincsed. Ha húsvétkor elmész locsolni, ha karácsonyra bejglit sütsz, meg kocsonyát főzöl, ha tudsz paprikás krumplit csinálni, ha szereted a magyar verseket és tudsz párat fejből, ha tudod ki volt Mátyás király és miért szólnak róla mesék, ha a Rubik-kockáról az jut eszedbe, hogy „ezt is mi találtuk ki”, ha ismered a Süsü a sárkányt vagy a hétszűnű koponyányi monyót, ha szerinted a Rám-szakadék csodálatos, ha tudod mit jelent az, hogy 6-3, ha megfogod a gombod, ha kéményseprőt látsz, ha gyerekkorodban féltél, hogy elvisz a mumus, akkor te is őrzöd a hétköznapi kulturális elemeket.

Persze lehet kicsit mélyebbre is menni. Pl. népzenét – vagy népzenei feldolgozásokat – hallgatni, neadjisten játszani, elmenni táncházba, megtanulni magyar táncokat, vagy beállni egy néptáncegyüttesbe.

Szerintem leginkább úgy, hogy tisztában vagy a saját néped helyzetével, kultúrájával, történelmével, nyelvével, ezeket tiszteled, és betartod. Továbbá, hogy az életeddel igyekszel valami olyasmit kezdeni, amire joggal nézhetnek fel a külföldiek (példának okáért szerintem azok sokkal többet tettek a magyarságért, akik mondjuk híres sportolók, tudósok, írók, stb., mint a magukat Nagy Magyarnak deklaráló csürhe, akik szemében a magyarsághoz való tartozás egyenlő a kirekesztéssel.)

Tehát, légy megértő mások kultúrájával szemben, ne ítélkezz felettük, te magad viszont légy hű a sajátodhoz, és igyekezd kivívni más kultúrák megbecsülését mind magad, mind a nemzeted iránt.