1849-ben az oroszok miért avatkoztak be a szabadságharcba? Mármint miért érte meg nekik?

A forradalmi mozgalmak nem voltak I. Miklós szívügyei.

[link]

Nehogy azt higgyétek, hogy a Habsburgok és az oroszok úgy imádták egymást. Korábban és később is ott vágtak alá egymásnak, ahol tudtak.

Az oroszok a legelmaradottabb feudalizmust tartották fenn. A forradalmak pedig át szoktak terjedni a határokon, ahogy az meg is történt az 1848-as hullámban. Ha pedig a magyarok ennek jegyében megnyernek egy háborút egy birodalom ellen, az hatalmas előny lett volna a későbbi forradalmi törekvéseknek, nem mellesleg az európában kialakult hatalmi egyensúlyt is megdöntötte volna.

Ezért nem kaptunk segítséget a Habsburgok ellen más országoktól sem, akik mellesleg még háborús viszonyban is álltak velük.

Az 1840es években méh érvényben volt az un. Szent Szövetséh megállapodása, amelyben az is szerepelt, hogy a fennálló rendszerrk megváltoztatására irányuló mozgalmak elfojtására kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. Az 1430/30. évi lengyel felkelés az orosz bekebelezés ellen már nagy veszélyt jelentett a cári birodalom hegemóniájára. A magyarság (a nemességet és kis számú polgárságot beleértve) feltűnő szimpátiával fogadta a lengyelek függetlenségi mozgalmát.Amikor 1848-ban Európán végig söpört a polgári forradalmak hulláma, az orosz birodalom kormányzata indokoltan tarthatott attól, hogy ez újabb lendületet ad a lengyel függetlenségi törekvésének.

I. Miklós cár saját érdekének is tartotta, hogy a magyar forradalma és szabadságharcot - amelyben szép számú lengyel is harcolt! - letörje! Ehhez járult, hogy tartottak az újítani akaró,alkotmányosságot kívánó fiatal orosz értelmiségtől. amely az európai., főleg a magyar példát ösztönzésnek tekinthették. Bár a Nyugat-európai polgárság nagy része a magyar szabadságharc pártján állt, a francia,angol, porosz kormányzat érdekének tartotta, hogy fennmaradjon a Habsburg birodalom, amely mintegy közbülső szigetelő hatalom volt a hatalom volt a terjeszkedő Oroszország és a nyugati államok között. Ezért a nyugati államok kormányzata nem ellenezte az orosz intervenciót.Ferenc József újonnan trónra emelt Habsburg uralkodó személyesen is kérte az orosz cár beavatkozását, amelyet nyilvános kézcsókkal köszönt meg. A nyugati világ ekkor csak annyit tett, hogy Palmerston angol külügyminiszter jegyzékben felkérte az osztrák kormányt, hogy adjon amnesztiát a magyar honvédtiszteknek. Ezt azonban nem teljesítették, csak 1850-ben, miután már nyugaton is megsokallták a vérengző bosszú hadjáratot, és az akkori nyomás hatására a bosszúállás végrehajtóját, Haynaut azonnali hatállyal leváltották, a halálos ítéleteket felfüggesztették. Itt jegyzem meg, hogy hiteles adatok alapján megállapítható, hogy az orosz csapatok nem hurcoltak el magyar hadifoglyokat, azokat átadták az osztrák hatóságoknak. Csak a lengyel származású katonákat vitték magukkal. - BQ.

Szia

A Munchengratzi szerzodesben az osztrakok-poroszok-oroszok megallapodtak abban, hogy a feudalis rend renntartasa erdekeben ha kell katonai segitseget nyujtanak egymasnak. 48-ban a nemet egyseg letrehozasan faradoztak a a nemet kis allamok, az osztrak tartomanyokat is ide akartak csatlakoztatni. A Habsburgok sajat maguknak akartak a hatalmi poziciokat, ezert feszultseg alakult ki koztuk ezert is nem johettek szamitasba ekkoriban a nemetek. Maradtak az oroszok. Az osztrak diplomatak mar a szabadsagharc kitorese utan (48 szeptember) folyamatosan olyan jelenteseket kuldtek orosz kollegaiknak amiben felnagyitottak a lengyelek reszvetelet a harcokban. Tettek ezt azert, hogy hatha az oroszok ugymond spontan segitseget adnak nekik a harcban. Miklos car azonban ravaszan megvarta amig az osztrakok szepen kerik tole ezt, amit Ferenc Joska meg is tett a mar emlitett teljesen megalazo felterden valo kezcsok kisereteben. Ezzel oriasi presztizsveszteseget okozva a Habsburg Birodalomnak.

Miert erte meg nekik: maximum annyiban,hogy ezzel megakadalyoztak, hogy a felkelesek atterjedjenek a lengyel teruleteikre,ami egy sikeres magyar szabadsagharc utan azert fennallott volna. Nem tudom mire gondolsz konkretan,de pl anyagi haszon, teruletnovekedesben nem is gondolkodtak. Oriasi serreguk nagy reszet bevetettek, ezert katonai haszna azert volt, tapasztalatszerzes celjabol... Bar ezt most elegge belemagyaraztam ... :)