Én nem hiszem el, van aki mégis, hogy Ősbudavára és Fehéregyháza a budakalászi fennsikon volt?

Budakalásznál volt a fő kereskedelmi útvonal dunai átkelője, a Duna a hegyek lábánál folyt. Metszetek vannak róla. Vagyis stratégiai központ, közlekedési és kereskedelmi csomópont volt a budakalászi fennsíkon. És ott volt egy város is, a mai Kalász elődje, valamint egy vagy több vár. Itt lehet olvasni róla: [link]

Én láttam a műholdtérképet és láttam a romokat is a terepen, a bozótban. A helyzet egyértelmű: fennsík, jól védhető helyen és teljes panoráma a főútvonal nagy dunai átkelőjére, vagyis a Megyeri révre. Ez Fehérvár, török neve Usztulni Belgrad, vagyis Királyi Fehérvár. A németek ez hallották félre és értették Stuhlra, vagyis "Székes"-re. A magyar középkor soha nem ismert semmiféle "Székesfehérvár" nevű királyi központot, csak Fehérvár, abból pedig nem is egy volt. Azt is fontos megjegyezni, hogy a királyi kincstárba folynak be a vámok (a Megyeri révnél a kálizok (a 13-ik századig muszlimok voltak) látták el a vámolást, őrizték a révet, intézték a csónakokon és a tutajokon az átkelést. Az ő településük a mai Budakalász őse. (Templomukat feltárták).

Az esztergomi nagyút a Kevélyek nyugati oldalán vezetett, Ürömnél ágazott el a Megyeri rév felé. Ez a mai Budakalász-Ürömi út nyomvonala. Másik ága vezetett tovább Óbudára, illetve Budára.