Jászok Kunok vagy a Németek járultak hozzá jobban a magyar kultúrához?

A németek az államalapítás óta jelen voltak és vannak Magyarországon. Míg a jászok kunok csak saját területeiken voltak jelen, addig a németek szinte mindenütt a középkori magyarországon. A középkorban és az újkorban is a nyugati kultúra közvetítői voltak, ezáltal hozzájárultak Magyarország európaizálódásához és a nyugati kultúrkörhöz való csatlakozáshoz. Az évszázadokon át tartó, békés és termékeny együttélés a németeket a magyar történelem részesévé tette.

Magyar királyság városai, a katedrálisok, közékori és kora-újkori valamint újkori belvárosaink túlnyomó többsége őrzi a németség és építészeik keze nyomát.

Magyarországra történő betelepülésük a 10. század végétől bizonyított. Szent István felesége, Gizella bajor hercegnő német lovagokkal, papokkal és parasztokkal érkezett az országba. Az ország kereszténnyé tételében, a királyi hatalom központosításában, valamint a nyugati mintájú egyházi és világi közigazgatási rendszer, azaz az egyházmegyék és a vármegyék kiépítésében nagy mértékben részt vettek.

A magyar településhatár folyamatos bővülésével egyre nagyobb lakatlan gyepű-területek álltak rendelkezésre, amiket a hazai népesség már nem tudott benépesíteni. A politikai hatalom és a gazdagság viszont nem a néptelen földterületek birtoklásától, hanem a földterület megmunkálásához szükséges munkaerőtől függött. Ez az alaptörvény az érett középkorban, és a koraújkorban sem vesztette el érvényét. Ezért vált a német hospesek bejövetele a 12. század második felében, II. Géza uralkodása alatt egyre intenzívebbé, és alakultak ki a 13. század elejéig a gyepű-rendszerből kiváló, határmenti régiókban az erdélyi és a szepességi szászok településterületei. A 13. század közepétől kezdve IV. Béla király és utódai a tatárjárás következményeként számos, fallal megerősített, német jogú várost alapítottak, többek között Budát és Pestet, továbbá az alsó- és felső-magyarországi bányavárosokat, melyek nemesfém- és rézbányászatuk által nagyban hozzájárultak az ország gazdasági felvirágzásához, sőt ezek távolsági kereskedelme hatással volt a cserekereskedelemről a pénzkereskedelemre való áttérésre is.