Mi emberek képesek vagyunk-e bármilyen jelenséget hibáktól mentesen modellezni? (pl. az uni-verzumot)

Igazad van. Nem vagyunk képesek tökéletesen modellezni. A jelenleg használt modelleink mind hibákkal terheltek, jelentősel egyszerűsítettek, néha kifejezetten használhatatlanok, de "nincs jobb". Azokat a bizonyos jelenségeket, amiket vizsgálni akarunk velük általában modellezik (a megigyelésekhez képest jól), ezért azok vizsgálhatóak, de minden modell korlátos. Egy egszerű szív-tüdő modell alapján sem én, sem senki más nem tehet különösebb megállapítást a vérnyomás idegi szabáyozásáról. Ugyanígy a nagyobb, akár az egész imsert világegyetemet felfogó modellek is renteteg korláttal és elhanyagolással terheltek, hiszen nem tudhatunk mindent, illetve a modell mindig a valóság leegyszerűsítésére. Ha tökéletesen modellezhetnénk valamit, az maga lenne a valóság. Vagyis "teremtenénk". De akkor már átléptünk önnön határainkon és megszűntünk embernek lenni.

Azonban az antropomorf istenképzeteket nem szabad "leírni". Valóban nem reálisak, de nehéz felfogni egy "felsőbb rendező elvet". Ez nagyjából azzal ekvivalens, hogy valaki a fizikai erők létében hisz. Azonban a legtöbb embernek szüksége van egy számára felfoghatóbb lelki (hitbéli) kapaszkodóra, ezért lényegesek az emberi istekfogalmak, istenképek. Az "arctalan semmiben hinni" kényelmetlen. A felfoghatatlant belátni szintén. Gyarló kis földi haladnók vagyunk, önnön képünkre teremtettünk valamit (valakit), hogy ne érezzük egyedül magunkat, legyen valami tervszerű az életünkben. Ezt a kapaszkodót elvenni nem lehet, nem szabad. Valamiben hinni kell. Ai nem képes arra, hogy a "fizikai erőkben" higgyen, az hisz a "fizikai erők megtestesülésében".

(És ez igaz minden istenképre.)

Tetszik ahogy gondolkodsz :) Teljesen egyetértek veled.

Egyébként ez egy nagyon messzire vivő felismerés. Lehetne beszékgetni az ateizmusról és hogy mi a probléma az emberközpontú világképekkel. Valláspszichológiáról és -filozófiáról, mondjuk hogy ha felteszed ennek az ellenkezőjét (jobban bízol a saját modelledben mint az indokolt) az vezethet-e vallásos hajlamhoz. Lehetne kapcsolni a filozófiához - mi választja el a pontos és a pontatlan modellt, ha nincs megbízható viszonyítási pont. Tudományelmélethez - hogyan kell tekintenünk mondjuk a matematikát mint emberi szellemi leíró konstrukciót, és milyen modellezési lehetőségeink vannak. Társadalomtudományokhoz - előfeltétele-e a humán területek ismerete a reál területek értelmezésének.

stb.

"Az univerzumot nem, de például a hiperbolikus teret igen."

Hiperbolikus tér nem létezik, az is csak modellje valaminek, ami viszont létezik. Illetve általánosíthatunk, hogy elméleti konstrukciókat tökéletesen tududnk modellezni. :-D

"Amennyiben képesek vagyunk tökéletes modelleket alkotni az univerzumról, az azt jelenti (jelentené), hogy az univerzum emberi léptékű"

Nem jelentené azt. Miért gondolod, hogy ezt jelentené?

"Istenfogalmaink, istenképzeteink is emberi léptékűek (emberarcúak), tehát (valószínűleg) nem reálisak."

Elég nehéz megállapítani, hogy mennyire reális egy model, ha azt sem tudjuk, hogy aminek a modellezésére hivatott létezik-e egyátalán. :-D

"Mi emberek képesek vagyunk-e bármilyen jelenséget hibáktól mentesen modellezni?"

Attól függ, mit értesz azon, hogy hibáktól mentesen. Mert lehet párféleképpen interpretálni ezt.

"Amennyiben képesek vagyunk tökéletes modelleket alkotni az univerzumról, az azt jelenti (jelentené),

hogy az univerzum emberi léptékű "

Csak kár, hogy az, hogy "emberi léptékű", nem jelent semmit. Illetve lehet, hogy nálad jelent, de akkor adj róla pontos definíciót.

"Istenfogalmaink, istenképzeteink is emberi léptékűek"

Ja, nagyon. Mindenható, mindentudó, pikkpakk univerzumokat teremt - tisztára mint én, vagy Béla bá' a szomszédból. Emberléptékű.