PHD-hoz hogyan lehet publikációs lehetőséghez jutni?
Nem mindegy, hogy hol publikál az ember. Mert pl. lehet, hogy a sünimagazin lehozza a cikkedet, de azt nem fogják beszámítani a PhD-be.
Gondolom minden doktori iskola szabályzatban rögzíti, hogy milyen publikációkat lehe beszámítani az eljárás elindításához. Nálunk az volt a lényeg, hogy referált szakfolyóiratnak kell lennie, azaz a publikációnak át kell esnie a "peer-review" folyamatán, amivel biztosítják, hogy tudományosan korrekt a cikk (vagy legallábbis csökkentik a szemét megjelenésének esélyét).
AMúgy minden folyóirat abból él, hogy publikációkat jelentet meg. Minél jobb publikációk jelennek meg bennük, annál többen olvassák. Ha jót írsz, értelmes, fontos dologról, akkor leközlik, mert az az ő érdekük is. A review-t végző szakemberek eldöntik, hogy a cikked megfelel-e a folyóirat profiljának, és megfelelő tudományt csináltál-e. Az író nem kompetens ennek megítélésében a nyilvánvaló elfogultság miatt. Amúgy leközlés esetén elég borsos árat fizettet a legtöbb újság a cikk írójával. Ez igaz a természettudományos folyóiratok nagytöbbségére. Bölcsész vonalon nem tudom, hogy mi a helyzet.
"Döncike! Miért kell fizetnie a szerzőnek??"
Miért kell fizetni a kenyérért? :-D Egy jobb újságba akár több ezer dolcsit is le kell csengetni, ha meg akarod jelentetni a cikked.
Nature: [link]
nincs page fee, de színes ábrára 55o dolcsi + 27o dolcsi minden következő képhez.
PNAS: [link]
7o dolcsi per oldal, ha kiegészítő adataid is vannak, akkor + 2-5oo dollár, színes ábránként 2oo dollár, ha azt akarod, hogy a cikked ingyenesen elérhető legyen, akkor + 13oo dollár.
PLoS: [link]
135o-39oo dolár-cikk. (De ez legalább ingyenesen elérhető)
The cell: [link]
1ooo dolcsi az első, és 25o minden további színes ábráért. Egy komolyabb publikáció simán belefáj 3ooo dolárba.
Ez a cikk ingyenesen elérhető: [link]
6 oldal, van SI, + 5 színes ábra, saccra min. 3ooo dollár.
Nem tudom, hogy miért pontoztak le. Kíváncsi lennék, hogy a lepontozók közül hánynak van tudományos publikációja, phd-je. :-D Na, jó ez csak költői kérdés volt.
"neki mi a motivációja így?"
A motiváció roppant egyszerű: az, hogy ki mennyire jó kutató azt az méri, hogy mennyi publikációja (eredménye) van, és azt milyen gyakran hivatkozzák más kutatók munkájuk során.
Tehát a kutatóknak ÉRDEKÜK publikálni, ha azt akarják, hogy sikeres kutatónak tartsák őket, főleg, mivel ez a feltétele, hogy munkájához elő tudja teremteni pénzt. Szóval a kutató publikálni akar, mégpedig olyan újságban, amit sokan olvasnak. Ezért azok az újságok, amit sokan olvasnak, sok publikációt is vonzanak, aminek a következménye az, hogy ott jelennek meg a legfontosabb eredmények (hiszen az editorok válogathatnak), és annyi pénzt kérhetnek a publikációért, amennyit nem szégyellenek.... Ez biztosítja azt, hogy a nagy újságok iszonyatosan nagy profitot tudnak termelni, minimális befektetéssel, amiben az a dúrva, hogy azok a kutatók se kapnak pénzt, akik a benyújtott kézirat tudományosságát vizsgálják. Így előáll az a perverz szituáció, hogy az effektív munkát végző emberek semmi pénzt nem kapnak.
Volt is ebből nemrég egy nagy botrány, amikor az egyik legnagyobb lapkiadót bolykottálták tudósok egy elég nagy csoportja. Remélhetőleg ezen a területen hamarosan nagy változások lesznek.
Köszönöm szépen a választ.
Ez nagyon úgy hangzik, mintha keletkezne egy "űr a piacon" - amit egy szemfüles kiadó betölthetne. Úgy értem, ha egy-egy komoly lap visszavenne az igényeiből, biztos egy csapásra a legnépszerűbb lenne.
Azt nem is tudtam, hogy a kutató értékét első sorban a hivatkozottság szabja meg - hiszen néha nem egyenesen arányos a hivatkozottság az elért eredmény minőségével (úgy értem, előállhat az a helyzet, hogy össztűzzel cáfolják).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!