Egy átlagos munkavállaló a létrehozott érték hány százalékát kapja fizetésként?

No ez jó kérdés. Szerintem nehéz egzakt választ adni rá. Bár ugye a pénzt tartjuk értékmérőnek, de egy menedzser, vagy egy takarítónő által létrehozott értéket nehéz számszerűsíteni.

De még pl. egy csavargyári munkást is nézünk: A csavar értékesebb, mint a vas. A csavar és ugyanannyi tömegű vas árkülönbözetéből lehetne számolni azt, hogy mekkora értéket is állított elő a dolgozó. Csakhogy ebben a különbözetben benne van az adó, a tb, a rezsi, az igazgató fizetése, aki tulajdonképpen részese az értékteremtés folyamatának, hiszen nélküle nem lenne gyár. Meg persze a takarítónő fizetését is ebből az értékkülönbségből fizetjük. Másik oldalról a kereskedők, a szállítás, az ÁFA és millió dolog van, ami benne van egy kicsit ebben az értékkülönbségben.

Az sem mindegy, hogy milyenek a piaci viszonyok, hiszen az árakat, így a számszerűsített értékkülönbséget is a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg.

Nem hinném, hogy ez akkora csoda lenne. Mármint hogy csak a töredékét kapod meg.

Ahogy József Attila is írta: "Bár a munkádon más keres - dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes."

Tavaly felmondtam a munkahelyemen, ahol szerelőként dolgoztam. A munkámért óránként számlázott összeg 11-ed részét kaptam meg fizetésként (zsebből zsebbe, hivatalosan ennek a felét sem).

Egy átlagos dolgozónak 20 éve a fizetése hétszeresét kellett kitermelni, hogy megérje őt dolgoztatni. Ez ugye azt jelenti, hogy 1:6 arányban kapta a pénzt ő és a többiek. Ez a többi a rezsi, adó(k), főnök pénze, TB, nyugdíj, ÁFA KÖFA TEFU, stb.

Ma ennél többet kell dolgoznia.

"Egy átlagos dolgozónak 20 éve a fizetése hétszeresét kellett kitermelni"

Ez gondolom, gyárakra vonatkozik. Vegyünk egy dolgozót, aki 100 forintos vaslemezből hajtogat 500 forintos vasdobozt.

Ehhez kell egy anyagbeszerző, aki beszerzi a vaslemezt. Az ő fizetését dobozokra leosztva kapunk pár forint költséget.

Kell egy karbantartó, aki karban tartja a hajtogató gépet, újabb költség.

A hajtogatógép átlag 40000 hajtogatásonként elromlik (kopóalkatrészek, stb), emellett ugye áramot használ, tehát ha ezt leosztjuk egy dobozra, akkor is lesz egy költség.

Vannak a cégnek adózási kötelezettségei (iparűzési adó, ha van gépjármű akkor súlyadó, stb).

Stb stb stb...

Tehát emberünk hiába hiszi azt, hogy ha 1 hónap alatt lehajtogat 10000 dobozt, akkor termelt 500*10000 forint hasznot, ami őt illetné meg. Eleve sokan elfelejtik kivonni a nyersanyag árát (ami 100 forint volt a példában), tehát csak 400*10000 forintot termelt. Ha kivonjuk a dobozonkénti költségeket, lehet, hogy csak 200 forintot termel dobozonként.

Igen, a hajtogató ember termeli közvetlenül a terméket, de mire menne vele, ha nem lenne miből, vagy nem lenne aki eladja, nem lenne aki kiszállítja, stb. És ezek a többiek konkrét értéket nem termelnek, de a gyár mégis tönkremenne nélkülük. Mennyi éretéket termel egy marketinges, aki eléri, hogy 10%-kal több doboz fogyjon? azt is egy munkás hajtogatja le, tehát semennyit.

Szóval az ilyen statisztikáknak semmi értelmük.

#2: „Egy biztos: a legtöbb ember az általa előállított értéknek csupán TÖREDÉKÉT kapja meg, attól függő mértékben persze hogy hol helyezkedik el egy adott hierarhiában.”

Erre azért nem vennék mérget.

Pl. vegyük az adókat. Az adóforintokat ugye az állam szépen el is költi. Ebből lesz úthálózat, oktatás, kórházak, rendvédelem, pályázatok, kultúra, stb… (Persze bizonyára le is nyúlnak belőle nem keveset, de ez még így sem sok százalékban számolva.) Tehát tulajdonképpen az adóként befizetett összeget valamilyen módon vissza is kapod, igaz nem pénzként, hanem szolgáltatásként, ami megint csak egy érték, amit akár pénzben is ki lehet fejezni.

A legtöbb ember simán megszavazná, hogy ne legyenek adók. Aztán csodálkozna, hogy miért kerül anarchiába az ország, miért nincsenek kórházak, iskolák, miért rabolják ki naponta, stb…

A rendszer természetesen nem igazságos. Néhányan több értéket állítanak elő kevesebb fizetésért, néhányan meg kevesebb – vagy akár semmilyen – értéket hoznak létre, jóval nagyobb fizetésért.

De mondok egy másik perspektívát: Nézz körül, mi mindened van. Aztán próbáld elképzelni, hogy egy lakatlan szigeten, mindenféle eszközök és egyeben nélkül egész nap dolgozva mit tudnál megteremteni. Még ha minden tudás a kezedben is lenne, akkor is csak töredékét tudnád létrehozni. Mindig elgondolkodom egy üveg bort látva, hogy mennyi idő, munka, energia van benne, amit én egy alig pár óra munkabérből vásárolok meg. A legtöbb dolog, amivel rendelkezünk, amit élvezünk a természet erős kizsákmányolásával lehetséges csak jelenleg. A legtöbb értéket sajnos, vagy nem sajnos, de a kőolaj állítja elő. Gyanítom, hogy a válságok egyik oka pontosan az, hogy az emberiség jóval több értéket birtokol, használ, mint amit valójában pusztán az elméjével és a fizikai erejével létre tud hozni.

"Egy átlagos dolgozónak 20 éve a fizetése hétszeresét kellett kitermelni"

"Ez gondolom, gyárakra vonatkozik."

Nem - máshova is ez vonatkozik. Egy tudományos kutatóval is ugyanez a helyzet, amennyiben fejleszt is, és abból haszon származik.

A többi jó, amit írtál, és is le akartam írni, de megelőztél.