Miért van az, ha a beszélgetőpartner nem néz a másik szemébe?

Ezt én is tapasztaltam, aztán megfigyeltem magamon is: én is ugyanígy cselekszek bizonyos szituációkban.

Megfigyeltem melyek ezek:

- ha idegennel beszélgetek

- ha ismerőssel (tehát nem baráttal, vagy hozzám közelálló emberrel) beszélek és számomra intimebb témákra terelődik a szó, amiről úgy érzem nem ezzel az emberrel kellene beszélnem

- ha valaki rémesen untat, de valamilyen külső oknál fogva nem mondhatom azt, hogy 'bocs, mennem kell' (pl. szomszéd néni)

- ha tudom, hogy valakinek tetszem, de nekem ő nem tetszik (ez furán hangzik, de egyszerűen kényelmetlenül érint ez a dolog, nekem lesz kínos)

- ha nekem tetszik valaki, de én nem tetszem neki (életemben egyszer volt ilyen, zavarban voltam nagyon...)

Azt hiszem azért lehet nehezebb akkor a szemébe nézni, mikor hozzá beszélsz, mint mikor ő beszél, mert akkor te adod ki magadat, "védtelenebbé válsz". Míg mikor a másik beszél, te "védve vagy".

De ez egy elég egyéni megfigyelés.