Ha sokak szerint a kezdet és a vég között a megtett út a fontos, miért vagyunk képtelenek törekvéseink ellenére a pillanatnak élni eldobva anyagi félelmeinket?

Te kevered a fontosságot a hülyeséggel. Attól, hogy az út fontos, még kell enned, még kell föléd tető stb. ez is az út része! Senki nem mondta azt, hogy rögtön be kell vadulni, és felégetni minden hidat magad mögött.

Más az az anyagi félelem, amikor azért hajtunk, hogy bizonyos miliőnek, vagy társadalmi osztálynak vagy a közösségünknek megfeleljünk, esetleg hivalkodjunk a megszerzett vagyonunkkal, és más amikor a mindennapi megélhetésért küzdünk és félünk, hogy utcára kerülünk. Ráadásul ha a pillanatnak élsz, az nem egyenlő azzal, hogy számodra a megtett út a fontos. Éppen ellenkezőleg. Aki számára az a fontos, hogy milyen életúton megy keresztül az a jövőt is számításba veszi.