Miért van, hogy a legfejlettebb gondolkodású, legnagyobb szépérzékkel megáldott emberek és a zsenik általában életképtelenek?

"József Attila: öngyilkos lett"

Ez máig vitatott.

"Arany János-tüdőgyulladás"

65 évet élt, ami akkoriban jobb volt az átlagnál.

"Ady Endre- szifiliszben halt meg"

Nem kellett volna annyit кurvázni, talán nem kap szifiliszt.

"Babits Mihály-gégerák"

Tehát abban halt meg, amiben kb. minden ötödik ember.

"Kosztolányi Dezső-rák"

Tehát ő is abban halt meg, amiben minden ötödik ember.

"Karinthy Frigyes-agydaganat"

Nem agydaganatban halt meg, abból kigyógyították. Agyvérzésben halt meg, mint abban a korban kb. minden 3. ember.

"Tóth Árpád-tüdőbetegség"

A tbc népbetegség volt a XX. század elején.

Csáth és Juhász tényleg öngyilkosok lettek.

"Széchenyi István"

Költő vagy filozófus? :)))

Egyébként biztosan "életképtelen" az az ember, aki annyi közéleti szerepet betölt, mint ő.

"Máté Péter-szívroham 34 évesen"

Fehér Miklós focistának is megállt a szíve. Amennyire Fehér Miklós művész volt, annyira Máté Péter is volt az...

"Amadeo Modigliani-agyhártyagyulladás"

TBC-s eset. Tízmilliók szenvedtek tbc-ben Európában akkoriban.

"Ludwig van Beethoven"

57 évet élt, a korszakban átlagos hosszúságú életet.

"Nikola Tesla: furcsa, megmagyarázhatatlan fóbiái és "rigolyái" voltak "

Rigolyás, különc volt. 87 évesen halt meg, világhírű, jómódú, elismert emberként.

"Sigmund Freud- kábítószerezett"

Élt 83 évet, világhírű, sikeres ember volt.

"Ha megnézzük, alig van köztük, aki természetes halállal halt volna meg"

Úgy látom, nem érted a "természetes halál" fogalmát.

Felsoroltál 16 embert. Ebből 3-5 lett öngyilkos, a többi természetes halállal halt meg, olyan teljesen átlagos betegségekben, mint rák, tbc vagy agyvérzés.

21:01

Egyetértek, pár megjegyzés:

"Babits Mihály, Kosztolányi és Karinthy, mind a 20. sz költői és ugyanúgy rákban haltak meg. Ahogy sokan mások. Ebben sincs semmi egyéni. Az emberek ritkán halnak meg csak azért, mert öregek."

1950 körül kb. az emberek 10-20%-áról került az a statisztikába, hogy a halál oka végelgyengülés. 1930-ban még ez 20-30% körül volt. Ma már szinte nulla. Ugyanis valamilyen diagnózist minden halálesetre rá lehet kalapálni.

"És egyikükre sem foghatod rá, hogy elvonultan éltek volna, mert összejártak és igen aktív szellemi életet éltek"

Karinthy körülrajongott celeb volt, akit állandóan meghívtak minden lehetséges (és lehetetlen) helyre előadni, dumálni, vagy hogy írjon erről is, arról is. Kosztolányi és Babits is közismert értelmiségiek voltak, ráadásul nagyon gazdagok.

Egyébként az is vicces, hogy József Attila megírta az "A város peremén" c. verset. Aki tudja, hol van ez a "város pereme", az csak kuncog, amikor J. A. verseiben olvassa a proletár költő válogatott szenvedéseit.

Mert ez úgy van hogy ha valamiből jobb vagy akkor valamiből rosszab is vagy.

pl.:Jó vagy magolásban de gondolkodásban nulla vagy.

pl.: mi sulinkba jár olyan aki matek zseni de a többi tudása... rossz.

Meg nem létfontoságú hogy az ember erős legyen.

Az ész felülkerekedik az izmon de igazából egyszere alkalmazva a legjobb :)

És tudod a nagy gondolkodók azért nem emelkednek a társadalom fölé mert mindenki Megveti őket!

pl.: Nikola Tesla

teljesen átgondolta elvileg hogy mitszabadna az emberiség kezébe adni.

Az a baj hogy ostobák az emberek nagy része.

Ja és szerintem bárkiből lehet zseni

Csak el kell kezdeni gondolkodni!

Beinditani az agyban a poros kerekeket!

informálódni a nagyvilágban, utána nézni mindenek amit halasz mert nem mondanak el mindent mert mindig mindenki ki felejt valamit belőle.

Ja és a békét megértéssel lehet elérni!

Empátiából megértés,megértésből béke lesz.

ja és az okos nem szokta le okosozni magát, Mert attól függ honét néztük avagy hol huzuk mert a határt és a normált.

És tökéletes ember vagy dolog sose lesz mert mindig van hova fejlődni.

Nem volt mindenki akkoriban sem katona, ahogy most is vannak olyan emberek akik egy 10 kilós festékdobozt sem bírnak megemelni. Ha egy mai ember visszamenne azokba a korokba napok-hetek alatt meghalnának a higiéniai körülmények miatt, vagy az étkezési adagokból származó alultápláltság miatt. 500 éve az átlagemberek kb a mai 1/4 adag ételeken éltek, sokan meg is haltak már akár 30-35 éves korukra. Amiket felhoztál nem kirívó esetek, de abban van igazság, hogy ezek az emberek, nevezzük őket most egyszerűen művészeknek függetlenül attól, hogy író, költő, szobrász, festő, filozófus vagy mindenes volt, mint például Napóleon, alkottak valamit amit a többiek nem tudtak és kitűntek az átlag közül. Ezek az emberek teljesen máshogy gondolkoznak és máshogy látják a világot. Ahol az átlagember már nem lát semmit ők új lehetőségeket látnak és lehet az pozitív vagy negatív is. A legtöbben (már akik hajlandóak rá) örülnek ha meg tudják érteni a gondolkodásmódjukat, hogy hogyan gondolkozik egy forradalmár. Hogy aztán ő azért depressziós lesz e, mert az ő elgondolásaira nem volt nyitott a társadalom már másik lapra tartozik. Vannak elfogult emberek, ki ezért ki azért, van ennek mértéke is, ki meggyőzhetetlen, ki talán meg is ölne a saját igazáért.

Teljes mértékben értem a kérdésed, a felvetéseid, ahogy az előttem szólok válaszait is, de amire te a választ keresed és ami a válasz lehet azt valószínűleg nem lehet kézzel megfogni. Szerintem az egész onnan indul, hogy ki mennyire kitartó, ki hányszor képes felállni a földről. Teszem fel van egy jó kondíciód és korábban versenyszinten játszottál, például focit. Eljöhet az idő amikor már a kedved szintje fölé nő az, hogy nem éri már meg ennyi erőt beleölni az egészbe. Amikor már nem akarsz mindennap felkelni reggel 6-kor azért, hogy vasárnap újra pályára léphess és egyszerűen elkezded elhagyni magad. Ilyenkor természetes, hogy csökken majd az erőnléted. Amikor már nem akarod majd az írásaiddal megváltani a világot, vagy egyszerűen már nincs meg benned az ami ahhoz kellene. Az emberi agynak is megvan a kiégése. 17-25 esetleg 30 éves korban van az ember a csúcson agyilag, és egyébként testileg is. Például a Mensa-s intelligenciatesztek eredményét is úgy viszonyítják egymáshoz, hogy ugyanaz a teljesítmény/pontszám 50 évesen és 25 évesen nem ugyanannak az eredménynek felel meg. Én voltam Mensa tag, de visszaadtam a tagságomat több dolog miatt is. Egyszer minden bizonnyal újra be fogok lépni, ha az életem újra abba a mederbe kerül, hogy ismét szívesen csatlakoznék oda valamilyen okból, de nem most. Viszont amit én ott megfigyeltem a többségen az a következő. A tagok itt ugyebár a világ top 2%-ában vannak benne, már ami az intelligenciaszintet illeti. Az intelligencia önmagában viszont semmire nem jó. Nem leszel tőle se jobb, se több. Ebben a sokszínű ,,csapatban'' Vannak informatikusok, mérnökök, jogászok, sportolók, vízvezetékszerelők és a lista olyan hosszú, hogy felfogni is nehéz. Az ember azt gondolná, hogy ha valahol, itt fél szavakból is megértik majd egymást, de legalábbis elfogadják egymást nézeteit, a sajátjaik mellett. Az igazság ezzel ellentétben az, hogy belépsz a facebookos főcsoportba és mást se látsz csak vitát, vita hátán, ,,sportszerűségnek'' nyoma sincs. Az az ember érzése, hogy a vitázók egyszerűen nem tudnak mit kezdeni az intelligenciájukkal. A másik dolog ami még érdekesebbé teszi ezt az egészet, és ami még nehezebben mérhető az az EQ, az érzelmi intelligencia. Az ember érzése az, hogy ez a két mérőszám nagyon gyakran jár fordítottan arányosan egymással. Ritka, hogy az IQ és az EQ mindkét esetben elég magas legyen, de az viszont bizonyított tény, hogy a hasonló szintű IQ-val rendelkező emberek a társaságukat is úgy választják meg, hogy minél közelebb legyenek egymáshoz. Ezt az elvet alapul véve máris visszakanyarodhatunk az egésznek az elejére és megvizsgálhatjuk, hogy miért viselkedhetnek ezek a zsenik teljesen máshogy, mint a normális.

De mi is igazából a normális? Ezzel a szóval a mai világban, ahol az emberek szavait mindenhol kiforgatják, már főleg nagyon kell vigyázni. De az igazság az kinek az igazsága és egyáltalán mi az igazság? Hawking professzornak volt egy nagyszerű mondása, miszerint a tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója. A 135-ös vagy afeletti IQ-val rendelkező személyek az emberiség 1%-át jelentik. Sokkal nehezebben találnak magukat partnereket, mert sokkal kevesebben vannak minden téren. Ha pedig hozzávesszük, hogy a jóindulatot és a kedvességet semmi esetre sem garantálja a hatalmas ész, aki csupa rosszindulatra akarja használni ezt a képességét tovább csökken a lehetőségek száma. Az ember márpedig társas lény, de ha már eleve így szocializálódik egy gyermek, az erősen rá fogja nyomni a bélyegét a felnőttkorra is.