Hogyan telt a középkorban a szabad embereknek (férfi, nő, gyerek), a nap 24 órája?

Mivel sokkal kezdetlegesebbek voltak a munkaeszközök, hogy meg tudják termelni a létfenntartásukhoz szükséges dolgokat (élelem, ruházat), jórészt munkával.

A hiedelemmel ellentétben a gyerekek akkor is jártak iskolába, a plébános tanította őket az olvasás, írás, számolás alapjaira. Nyilván játszottak is. Mivel villany nem volt, fölöslegesen meg nem költekeztek, az életritmusukat a nap világához igazították, tehát sokkal hamarabb feküdtek és keltek, mint ma.

Sokkal több kötelező ünnep volt, amiket a templomban ünnepeltek meg. Az egyszeri családi ünnepek vagy néprajzi ünnepek is több napig tartottak.

A parasztok dolgoztak, kivéve ünnepnapokon (ami a középkorban heti átlag 2-3 nap volt beleértve a vasárnapot).

Ezen kívül még ittak, verekedtek, táncoltak, zenéltek, különböző játékokat játszottak (pl. a foci elődje Skóciában: két falu játszott egymás ellen, a cél az volt, hogy a másik falu templomtornyára biggyesszék a labdát. Szinte minden megengedett volt ennek érdekében, elég brutális játékok voltak.)

Ha nem végeztek háziipari munkát, akkor télen pihentek (próbáltak nem meghalni a következő nyárig; tavaszra rendesen lefogytak).

A városi munkások élete más volt. Többnyire akkor dolgoztak pár napot, ha megéheztek. Utána lustálkodtak, amíg a pénzük tartott.

A középkori ember élete rövid és egészségtelen volt, ennek megfelelően az emberek mai szemmel nézve életvidámak, de durvák voltak.

Azért azt, hogy a városi "munkás" csak akkor dolgozott, mikor már elfogyott a pénze az élelemre... kicsit erősnek tartom.

Maga a munkás fogalom is anakronisztikus kissé erre a korra vetítve.

A kézművesek céhekben dolgoztak ekkoriban, és se a céh de a városvezetés sőt az egész társadalom rossz szemmel nézett akkoriban a munkakerülőkre, sőt ez egyenesen büntetőjogi kategória volt. Egy-kettőre kipakolták a városból azt, aki nem dolgozott. Érdekes lett volna, ha egy kovács vagy cipész bezár 2-3 hétre, mert éppen van pénze ételre :)

A koldulás se ment olyan üzletszerűen, mint ma. Azt hiszem, egy életerős férfi hamar éhenhalt volna, ha így próbál megélni. Koldulni hatósági engedéllyel lehetett, csak a valóban testi vagy értelmi fogyatékosoknak. De őket is inkább berakták valamilyen ispotályba.

Persze járványok idején nagyon megnőtt ezeknek a száma, ilyenkor gondolom a szerzetesek kapacitása sem bírta a tömeget.

A 18-19. századi regények és a marxista történetírás kissé torz képet fest a "sötét" középkorról, és mi ezen nőttünk fel.

Az a heti 2-3 ünnepnap is sok egy kicsit szerintem.

Az Árpád-házi királyok törvényeiben utána lehet nézni, pontosan melyek voltak a kötelező ünnepek.