Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Miért tekintették III. Andráss...

Miért tekintették III. Andrással kihaltnak az Árpád-házat?

Figyelt kérdés

Sok Árpád-házi király kifejezetten termékeny volt és rengeteg fiúk született, akik még a közelébe se kerültek a maguk idején annak, hogy trónra kerüljenek. Nehezen tudom elhinni, hogy az ő leszármazottaik is férfi ágon mind kihaltak 1301-re.

De, csak hogy a legkézenfekvőbbet említsem, pl. ott volt Géza herceg, II. Géza fia, III. István és III. Béla öccse, aki trónkövetelőként lépett fel és még Bizáncban született fiait, Alexioszt és Stephant is többször is megpróbálták behozni az országba és trónra ültetni, habár nekik ez nem volt kifejezett szándékuk. Viszont még II. András alatt is előkerülnek, amikor a Kis-Ázsiában tartózkodó királyra támadnak. Tehát nem is egy a múlt homályába vesző mellékágról van szó. Egyikük leszármazottai pedig, már amennyire most, pár perc alatt ki tudtam deríteni, férfiágon egészen a 18. század elejéig éltek és virultak.

Akkor miért nem merült fel egyáltalán, hogy őket ültessék a trónra III. András után?

Azt tudom, hogy Károly Róbertnek elég nagy volt a támogatottsága és elképzelhető, hogy így is úgy is ő került volna ki győztesen, de miért könyvelte el mindenki már 1301-ben, hogy ennyi volt fiúk, megholt az utolsó Árpád-házi férfi, kezit csókolom, vége?


2011. júl. 5. 17:19
1 2
 11/13 A kérdező kommentje:

Alaphelyzetben igazad van. Viszont, még egyszer hangsúlyozom, a tartományuraknak Károly Róberttel szemben logikusan egy erős legitimitású figura kellett volna, akit kézben is tarthatnak. És kinek lehetne erősebb legitimitása, mint Árpád egyenes férfiági leszármazottjának? És mivel Franciaországban él és egyébként köze sincs az országhoz, a főurak jól felhasználhatják. Nem lett volna logikus egy ilyen embert felhasználni, mint egy Cseh Vencelt, vagy Wittelsbach Ottót?

Az valószínű, hogy nem volt mindenkinek az éjjeliszekrényében egy Árpád-házi családfa, amit évente frissítettek, de, ha az érdekeik úgy kívánják, nem kétlem, hogy elő tudtak volna ásni még élő férfiági rokonokat, ha akartak volna.

Azt értem én, hogy az illetőket már nem érdekelte. Már Alexioszt és Sztephanoszt sem érdekelte, pedig őket a főurak még támogatták volna is. De ki utasítana vissza egy királyi koronát, ha egy interregnumban élő királyság főurai még könyörögnek is, hogy fogadja el? :)

Lajos öccséről nem tudok. Élt ő még akkor egyáltalán? Egyébként akkoriban lehet, hogy a főuraknak inkább volt érdeke Luxemburgi Zsigmondot támogatni. 1301 után viszont a főuraknak minden érdeke volt, csak az nem, hogy Károly Róbert mellé álljanak.


"Ezért tartanám sokkal ésszerűbbnek, ha maradt volna a szeniorátus. Nem kerültek volna be a képbe mindenféle külföldi királyok, akik csak tartományként tekintettek az országra, és még a "népük" nyelvén sem értettek. "


A szeniorátusnál viszont a vége szinte mindig az volt, hogy valaki nem fogadta el az új utód öröklési jogát és fellázadt. Pl. az épp elhunyt vezér fia. Akkor magyar királyaink lettek volna, de állandó belháborúval.

Az egy dolog, hogy mi lett volna a jó, de ez még csak a korabeli logika szerint sem értelmezhető, amit akkor csináltak.


"Egyébként mire odáig eljutott a család, már nagyon felhígult "Árpád" vére. Nem tudok olyan magyar királyról, akinek ne külföldi hercegnő lett volna az anyja, kezdve István feleségével. Csak 0,0001%-ban voltak "Árpádok", hiszen a végére már a vegyes házasság vegyes házasságának szülötte kötött vegyes házasságot... "


Ez így igaz. De akkor nem azt nézték. Az apja Árpád-házi, tehát ő is Árpád-házi. Végeredményben ma is ez megy. Kovács János és Szabó Mária fia Kovács. Ha az ő felesége Kiss, a fiúk akkor is Kovács lesz. Ha az ő felesége Nagy, a fiúk akkor is Kovács lesz. Ez utóbbi Kovács pedig már min. nyolcadrészt Kovács csak, mégis Kovácsnak hívják és mégis a Kovács család része.


"Ilyen alapon a nemrég elhunyt Habsburg Ottó is Árpád leszármazottja volt - noha én nem tekintettem annak."


Az volt, persze. Viszont csak nőágon. A fent említett Guillaume de Croÿ viszont férfi ágon volt Árpád leszármazottja. Árpád fiának a fiának a fiának a fiának a fiának... Szóval érted.

Azt nem vitatom, hogy valószínűleg jobban jártunk Károly Róberttel. Csak a logikát nem értem.

2011. júl. 6. 15:54
 12/13 Pro Patria ***** válasza:

Vencel és Ottó csak néhány évig "uralkodott", egyébként ők sem voltak túl jártasak a magyarországi viszonyokban.

Talán lettek volna belharcok, de az egyben azt is jelentené, hogy mindig a legrátermettebb kerül ki győztesen.

Egyébként így is rengeteg belharc volt, maguk a trónörökösök, meg a kiskirályok között is.

A logika meg nem mindig érvényesül...

Lásd, a keresztes lovagok paradox gyilkolászásai.

2011. júl. 7. 00:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 A kérdező kommentje:

Valószínűleg ha hazahoztak volna egy Árpád-leszármazottat, az sem uralkodott volna sokkal tovább. Viszont a tartományurak kezében akkor is jobb fegyver egy Árpád-leszármazott, mert neki, Vencellel és Ottóval ellentétben, erősebb a legitimációja, mint Károly Róbertnek, aki csak nőágon rokon.

A végeredmény valószínűleg így is úgy is Károly Róbert győzelme lett volna. Csak azt nem értem, hogy miért szedtek elő mindenféle nőági rokont, hogyha elővehettek volna egy mellékági rokont, aki férfiágon leszármazottja Árpádnak, így elvileg jogosan ő az örökös. De tényleg lehet, hogy ezekről már el is feledkeztek.

2011. júl. 7. 13:41
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!