A bajorok, szászok, svábok, poroszok németek?

Olyan, hogy német, gyakorlatilag nem létezik.

Bajorok vannak, szászok, poroszok, svábok, hesseniek, badeniek és a többi és a többi. Ezek különböző germán népcsoportok (voltak, mára gondolom már marhára elkeveredtek), illetve a poroszok még csak nem is germánok, hanem baltiak, a bajorok eredete pedig tisztázatlan.

Németország eleinte egy tájnév volt. A Rajna és az Odera közti terület, illetve ha volt valamifajta német államszervezet (pl. Német-Római Birodalom, ami csak félig-meddig nevezhető államnak), akkor annak a területe.

Tehát német lényegében az, aki a német területeken él. Viszont a 19. század előtt a német kb. annyit tett, mint pl. a szláv. A bajorok németek, a svábok németek, a szászok németek. De ettől függetlenül olyan nemzet, olyan nép, hogy német nem volt. 1871-ben jött létre az egységes német állam, és ekkor már, a Német-Római Birodalom korától eltérően, volt nacionalizmus, tehát meghatározták, hogy ki a német. Ebből fakadóan kvázi aki Németország területén élt (kis eltérésekkel) az német volt.

Ebből fakadóan a bajorok, szászok, hesseniek, badeniek, svábok, poroszok mind mind németek. Az, hogy bajor, vagy porosz, vagy sváb, ugyanolyan, mintha egy amerikai azt mondaná, hogy ő texasi, utahi, coloradoi stb.

Azt nem tudom, hogy a népszámlálásoknál hogy van, de mivel pl. a bajor és a német nincs "egy szinten" (értsd: napjainkban a német egy nemzet, a bajor nem), ezért a bajorok mindenfajta lelkifurdalás nélkül vallják magukat németnek.

11:23-ásnak csak félig van igaza.

Amit leírt, az korrekt, csak annyit jegyeznék meg, hogy itt lényegében a nemzetet a népcsoportok egyesülése hozta létre és nem a nemzet "szakadt" népcsoportokra. Tehát pl. a székelyek, csángók, palócok, matyók mindig is magyarok voltak, csak épp kicsit eltértek egymástól és a "standard magyartól". A bajoroknál, szászoknál, sváboknál, poroszoknál más a helyzet. Ők különböző eredetű népek (bár döntő többségük egyöntetűen germán), akikben a közös múlt, közös (vagy legalábbis rendkívül hasonló) nyelv és történelem során kialakult közös kultúra miatt kialakult egy együvé tartozási tudat. A sok kicsiből összejövő egységes nemzetet pedig németnek nevezték el. (Maga a szó a szlávból ered, ahol némát jelent és a szlávok minden nem szlávot így neveztek, mert nem értették a beszédüket (néma=érthetetlenül beszél), de, mivel többnyire a német népekkel kerültek csak kapcsolatba, azokon ragadta rajta és ők is átvették az önazonosításukra.) Mint mondtam, a német meghatározás eredetileg olyan volt, mint a szláv. Csak később, a német nacionalizmus korában vált nemzet névvé, amikor a bajorok, svábok, szászok, poroszok (és ekkor még az osztrákok is) kifejezték, hogy ők továbbra is bajorok, szászok, svábok, poroszok, osztrákok, de csak azok után, hogy németek. Az elsődleges az, hogy német, a többi már csak azon belül nyer értelmet.

Persze. De én nem is erről beszélek.

Azt mondom, hogy a "német" szó a 18-19. század előtt kb. ugyanúgy csak egy szupranacionális összefoglaló név volt, mint a "szláv". A szlávok nem egy nép, a 18-19. század előtt a németek sem voltak azok. Nem teljesen ugyanazt a nyelvet beszélik, a németek se. (Ma is nagy eltérések vannak a bajor és a porosz tájszólás között.)

Persze. Vannak hatalmas különbségek a szlávság és a nemzeti ébredés előtti németség között, de amire én utalni akartam, abban nagymértékben hasonlítanak.

Ami pedig az ezeréves közösséget illeti, gondolom a Német-Római Birodalomra gondolsz. Ebben viszont nincs igazad, hiszen abba pl. Észak-Itália is nagyon sokáig beletartozott, Csehország pedig talán mégtovább, azt se a lombardok, se a csehek nem lettek németek.

Azon kívül az NRCS sem volt egy állam. Sokkal inkább csak egy államszövetség. Kb. mint ma az EU. Volt egy "központi kormányzat", akit császárnak hívtak. Neki volt egy két felségjoga (invesztitúra-jog, az egész birodalmat fenyegető veszély esetén a hadsereg főparancsnoksága stb.), de egyébként a "tagállamok" szuverén módon működtek. Belügyeiket maguk intézték és gyakran egymással is háborúztak.

Ezen lehet vitatkozni, de értsd már meg, hogy nem erre értettem!

A "szláv" egy szupranacionális megnevezés. Több népet foglal össze, akiknek a nyelve (saját felfogásuk szerint) az eredete és a kultúrája azonos, vagy legalábbis nagyon hasonló. Viszont szláv nép nincs. Vannak csehek, lengyelek, horvátok, szerbek, oroszok stb., de szláv nép nincs. Ugyanez állt a németekre is a nemzeti ébredés előtt. Olyan nép, hogy német nem létezett. Voltak bajorok, szászok, svábok, hesseniek, pfalziak stb., akik mind-mind egy nagyobb német közösségbe tartozónak vallottak magukat, a német nyelv valamilyen változatát beszélték, döntő többségben germánok voltak és azonos időben érkeztek a lakóhelyükre (a poroszok nem, mert ők baltiak és később jöttek, a bajorok eredete pedig tisztázatlan és javarészt valószínűleg már előbb is ott voltak) és több, mint ezer évig egy nagyobb (nem feltétlenül állami, inkább csak földrajzi) egységben éltek. De német nép nem létezett. Csak akkor jött, létre, amikor a 19. században feléledt az egységmozgalom.

Ezt akartam mondani. Nem értem mi örömödet leled abban, hogy kihangsúlyozod az eltéréseket. Persze. Sok az eltérés a prenacionalista németek és a szlávok között, de ez most a francokat sem érdekel. Ami a kérdés szempontjából lényeges, abban nagyon hasonlóak. Miért nem vagy képes ezt megérteni?