A honfoglaló korban a nemzettségeknél hogy dőlt el hogy ki lesz a vezér? Az alacsonyabb rangúak is "családtagok voltak"?

Vagy szeniorátus volt (vagyis a nemzetség legidősebb férfi tagja volt a vezér), vagy levirátus (vagyis az lett a vezér, aki elvette a halott vezér özvegyét).

Mit nevezel alacsonyabb rangúnak? A nemzettségek családok voltak. A családban pedig minden férfi egyenlő. (Kivéve persze a vezért, illetve a kort tisztelik.)

"Szóval hogy dől el hogy melyik családé a vezető szerep"

A legidősebb. Vagy aki elvette a vezér özvegyét.

"plusz hogy volt ez a szegényebb rétegek kialakulásakor? "

Mitől volt valaki szegényebb? A törzsi társadalmakban általában minden közös. Ami meg nem (sátor, meg ilyenek), az mindenkinek ugyanannyi van. Tehát nincsenek szegények és gazdagok.

A szolganépek meg nem tagjai a nemzettségnek.

"Hogy lettek az azonos nemzetségek tagjaiból végül nemesek illetve jobbágyok?"

Amikor a feudalizmus kialakult, már nem volt nemzettségi tagozódás, tehát ez a kérdés értelmetlen.

A jobbágyok a szolganépekből lettek.

Azokból, akiket a magyarok a honfoglaláskor magukkal hoztak, illetve akik már eleve itt voltak.

Persze ezekkel keveredtek is, szóval etnikailag nem volt olyan nagy a különbség. De ezek a szolgálók nem voltak a nemzettségek tagjai. Illetve csak annyira, mint régen úri családoknál egy nagyon kedvelt cseléd.

A nemesség gyakorlatilag a 7 magyar törzs tagjai voltak. (Bár ekkor még nem volt annyira differenciált. Gyakorlatilag itt még nemességről nem beszélhetünk).

A jobbágyok pedig a mindenféle aljanép, akik a földet művelték.

Vagyonbeli különbség ekkor még nem nagyon volt, inkább csak rangbeli.

Aztán voltak a vitézek, akik jogállásukat tekintve semmivel nem voltak többek a többieknél, csak a presztizsük volt nagyobb, mert hogy a vezér testőrsége voltak. Később meg a vagyonuk is, mert a zsákmányból először részesedtek.

De maga a jobbágyság csak jóval később alakult ki.

Szent István alatt várnépek voltak, akik kb. azonosak a jobbágyokkal, de nem voltak annyira "elnyomva". Anakronisztikusan szabad parasztoknak lehetne őket nevezni. Az ő feladatuk volt az élelemtermelés, amíg az urak katonáskodtak.

Mint mondtam, ők többnyire szolganépekből kerültek ki, illetve a szolganépek és a magyarok keveredéséből. De genetikailag pár generáció múlva már ők is echte magyarok voltak.

Ez az egész feudális rétegződés a nyugati hatással jött be és a letelepülés tette "szükségszerűvé".

Szent István előtt még nyomai sem igen voltak, a törzsi szerkezet viszont addigra már rég felbomlott.